1832-1836 Irományok 1. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
1832 / 38. ülés
38. l lés írásai. tionis Statibus et 00. Regni non auditis, separatum inter Leopoldum I. et SS. et 00. Transylvaniae pactum initum est , Diplomateque Leopoldino subsequente, Transylvania in separato a Hungária statu permansit, multas etiam et varias Civilibus Processibus in partibus praecipue ante hac Transylvaniae adnexis, lapsu vero temporum Hungáriáé reaplicitis, quoad bona partim in his, partim in Transylvania jacentibus perplexitates injiciente. Separatus hic Status tristi rerum vicissitudine causatus, ad hoc usque tempus pro communi tantum reputandus erat infortunio; diplomate vero edito, non amplius infortunii solum, sed Gravaminis publici nomine venire debuit, quod donec sufferatur, in serie praeferentialium Regni gravaminum primum locum occupabit. Jura Coronae in Transylvaniam a S. Stephano ad Ludovicum II. quingentorum annorum usu roborata esse notum est; ab inito tractatu Varadinensi ad Diploma Leopoldinum numerosi et manifesti actus diplomatici testimonium perhibent; articuli 1. 1552, 56. 1 5g5 , 19. l608, 5. 1613, 20. 1647, pacificationes et foedera Transylvaniam tangentia cum scitu et influxu Statuum et 00. confecta fuisse evincunt: attamen diplomate praementionato unio Regni a Ferdinando I. ad breve tempus restituta, et articulo 1. 1552. enunciata, postea fatali temporum vehementia resoluta quidem, spe tamen eatenus nunquam deposita a 144. jam annis retardatur. Et quamvis Provinciae a Principe Apaffy traditae, jure solum Coronae Regni Hungáriáé recipi potuerint; quamvis Transvlvania ipsius Leopoldi I. Rescripto Anno 1693. die 29. Apr. emanato antiquissimum Regni Hungáriáé membrum 171 tatott, teüyesedésbe vétessék. De (ez igazságos várakozás ellenére) az Ország’ Karai és Henriéi ki nem halgattatván, I-ső Leopold és az Erdélyi Karok közt külön Egyesség köttetett, 5s Leopoldnak kiadaLott Hitlevelénél fogva Erdély Magyar Országtól külön vált állapotban megmaradt: honnan kivált az ez előtt Erdélyhez kapcsolt, idöfolytával pedig Magyar Országhoz visszaadott Részekben , a’ részszerintitt, részszerint Erdély ben fekvő Javakat illetőleg a’ polgári Perekre nézve is, sok és sokféle nehézségek szármoznak. Ez a’ dolgok szomorú viszontagságai által okozott elválás mind addig tsak közös szerentsétlenségnek tartathatott; a’Hitlevél kiadása után pedig már nem tsak szerentsétlenségnek, de közös sérelemnek is kellett neveztetnie; melly mind addig, míg nem orvosoltatik, az Ország elöleges Sérelmei közt első helyet foglal. Hogy a’ Koronának Erdélvhez való Jussait Sz. Istványtól II-dik Lajosig 500 esztendei birtok erősíti, tudva van; a’Yáradi Szerződéstől fogva, a’Leopoldi Hitlevélig számos és nyilványos diplomaticai lépések bizonyságot tesznek; azt, hogy az Erdélyt illelő Békekötések, és Szövetségek a’ KK. és RR. tudtával és béfolyásával történtek, az 1552. 1. — 1595. 56. — 16O8. I9. — 1613. 5.— 1647. 20. Törvény Czikkelyek megerősítik: s’mégis az említett Hitlevél által az Ország’ egyesülése (melly I-sŐ Ferdinándtól rövid időre helyre állíttatott, s az 1552. 1. Törvény Czikkelyel kijelentetett, ’s azután a’ környülmények’ bal folyása által felbomlott ugyan, de a’ remény hoz.za soha el nem veszett) már I44. évek ólta késleltetik. És noha az ApaíTv Fejedelemtől által adott tartományokat Magyar Korona’
