1832-1836 Irományok 1. • Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony szabad királyi várossába 1832-ik esztendőben, karácson havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország' Gyűlésének Írásai. / Po'sony / Nyomattatott Wéber, Belnay és Landerer'nél / 1832-1836
1832 / 4. ülés
* ' 4. l lé a 1 r á it ni. sftik, Sfcorgalmatosságaik arra fordítatnak, hogy a hozandó Törvények által, a’közjóiét nagyobb erőre nevekedve, örök üdékre menté, ’s 'virágzóvá tétessék. Terhesek ugyan , és minden tekéntetben legnagyobb fontosságúak azok, melyeket a’ közbóldogság’ megerősítésének tekéntete a’ Karoktól, ’s Rendektől megkíván, — nem lehet mindazonáltal vidám jövendők’ reményével el nem telinek, midőn a’ Karok és Rendek tapasztalják , hogy O Felsége álhatatossan olly Kegyességgel van lelkesítetve: hogy azok eránt, mellyek ezen hív Magyar Ország’, ’s hozzákapcsolt Részei’ boldogsága’ alapjának megerősítésére legtöbb fontosságúak, ’s legsikeresebbek különös Atyai Gondoskodással viseltetik. A’ Karok és Rendek a’ legfelsőbb szándéknak; úgy szinte Polgár-Társaik' szíves óhajtásainak, s önnön kötelességeiknek eleget kívánván tenni, elsőbben is azon alapról kezdették Tanácskozásaikat, mellyre a’ közbóldogság bátran építethessen, — ezen Tanácskozásaik’ következésében Fiákhoz illő nyiltszívűséggel kénteleníttetnek O Felsége előtt kinyilatkoztatni, hogy azok: eránt, mellyek az 1830. Esztendei Ország Gyűlésből Orvoslás végett Mindszent Hava’ 17-kén ismételve felváltak terjesztve, és a’ mellyeket a’ Karok és Rendek ide csatolva újjolag alázatossan bemutatnak, ugyan azon értelemben vágynak, és tulajdon azon belső meggyőződéssel, mellyet az 1825. Észt. Ország Gyűlése az 182G. Esztendő’ Szent Gjörgy Hava’ 17-kén költ alázatos Felírásában kinyilatkoztatott, hogy, tudniillik: mindén, bár melly íidvösséges intézetek siker nélkül fognak hozattatni, hanem ha O Felsége az ottan előterjesztett módokat kegyessen elfogadni, ’s Királyi helybenhagyásával megerősítve, a’ késő maradékra áltbocsátani méltóztatik. Ezek’ folytában tehát kívánnak a’ Karok és Rendek O Csász. Kir. Felségéhez alázatos Folyamodást tenni, méltóztatna azon Tárgyakban a' Rendeket kedvező Királyi Yálaszszával ismételt kérelmek után valahára megvigasztalni, az akkor elől terjesztett módokat elfogadni, ’s azoknak hasonlatosságára, mellyek a’ Tengeri Só’dolgába, és a’ Radobói Kénkő Bányákról, az utóbbi Ország’ Gyűlésén történtek, törvényeink közzé iktatni, és így módokat nyújtani arra, hogy a’ Királyi Előadásokban való Tanácskozásaikban akadályok nélkül előre haladhassanak. A’ Kegyelmes Királyi Előadásoknak 1-ső pontja mutattja, hogy O Cs. Királyi Felségének szándékai oda czéloznak; hogy a’ többiek előtt tanátskozás alá vétetvén a’földhasználatról szálló rendszerzett munkák, a’Földes Úr, és Jobbágyság között fenutforgó szövetkezések, világos Törvény által határoz tassanak el, és így a’ költsönös Köteleztetések, és Jussok tellyesen béfejeztetvén, a’ közboldogság eszközöltessék, ámbátor a" Ivarok és Rendek mindent a’ mi az az Adózó Népnek boldogabb helybeztetésére szolgál, Felséges Királyokkal hasonlóul szíveiken viselik; de mivel ezen boldogságot nem anyira a’ Földes Urak, és Jobbágyok között fennforgó öszvekötíetés’ rendbeszedésében kellene keresni, mint főképpen az érdemelhetés’ módjában, és termesztőién.)jeinek, s kézműveinek önkényesen reá vetendő mellesleges adók nélkül való eladhatásában, ’s végre a’ Katonatartásnak, melly által most legnagyóbban nyomattatok, rend-12
