1830 Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városába, 1830-ik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 8-ik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve (Pozsony, 1830)
tessenek: mert nem fsak hiszszük, de bizonyosnak is tartjuk, hogy, inidónaz idő, és a’ kor siettet, más gond által el nem fogott, különös lüzodalommal, és nyílt szivű tanátskozásokkal, rövid idd •alatt is sokat lehessen végezni. Állal ériünk immár az Istentől reánk bízott népek’ holdogílására szentelt országosunkkal több mint harmintz nyollzeveket. Azok ugyan, mellyek ebben az idd szakaszban a’ történttek sorába léptek, azegjébb századok viszontagságait példa nélkül túl haladták; de meggyőztünk mindeneket, a’ -Mindenhatóban helyheztett. hizodalommal, ’s Népeink szeretete által: mellyet hogy álhata* tos fáradozásunkkal , és Népeinkért mindég, és örömest viselt atyai gondosságunkkal magunkhoz leköteleznünk hív jobbágyink’ Imi tiszteletük’ és ragaszkodásaik, annyi öröklő példázataik által, meggyőződve , háladalosan elesmérjük. De számlálva vag)nak az élet napjai ; a’ mellxek mindazáltal még Isten kegyelméből hátra vágynak, örömest áldozzuk Királyi tisztünknek, és kivált azoknak, a’ mellveket különösen kedvelt Magyar Országunk, és hozzá tartozó Készei boldogsága kivan. Azomban e’ munkáink’s törekedéseink, mint egy nagyobb gyámolúl óhajtják atyai szívünknek azon legfőbb vigasztalását: hogy szeretett első szülött fiunkat a' Felséges Korona Örököst Fő.IIerczegFerdináridot, mint különösen kedvelt Magyar Országunkban ’s ahoz kaptsolt Részekben is egyenes Örökösünket (Magunknak mind az által a’ legfőbb Királyi hatalomnak , a’ Kegyelem Adományok osztásának, és egyébb Fejedelmi ígazok, gyakorlását kirekesztőig fenntartván) a’ megállapított Királyi Kötés Levél elfogadása , és bittel leendő megerősítése mellett» jövendőbeli Királlyá és Fejedelemmé felkeltessük, és az ősi törvényes szó-tur; ita enim, dum tempus, et aetas urgent, tnuiua fiducia, et ingenuis ’ consiliis, alia sollicitudine non interceptis, brevi temporis intervallo plurima fieri posse, non tam confidimus , quam pro evicto tenemus. Exegimus jam triginta octo, et quod ultra est, egiminis annos, creditorum Nobis divinitus [»opulorum felicitati sacratos. Ea quidem, quae hoc tempore intervenerant , inaudito antea exemplo , aliorum saeculorum eventus longe excesserunt, superavimus tamen cuncta, fiducia in Deum, et amore populorum, quem Nos irremisso studio, et pater, nis, quas pro illis semper, et lubenler tulimus, curis Nobis devinxisse, uberrimis moniti fidelium Nostrorum subditorum filialis pietatis, ct adhaesionis documentis, in aevum duraturis, grata mente recolimus. — At vero numerati sunt vitae dies; — qui tamen Nobis propitio Deo supersunt, alacr iter devovemus Regio Nostro muneri, et cumprimis iis, quae percari huius Regni Nostri Hungáriáé, et Partium adnexarum felicitas deposcit. — Illud interim labores, et conatus Nostri, majoris instar roboris, flagitant paterni cordis Nostri supremum solatium: ut Serenissimum, Haerediiarium Coronae Pr incipem , Dilectissimum Nostrum primogenitum Filium, Archi-Ducem Ferdinandum, tanquam immediatum in hoc quoque percaro Regno Nostro Hungáriáé, et Partibus eidem adnexis Successorem Nostrum,—Supremae Potestatis Regiae, Privilegiorumque collationis , et Jurium Majestaticoruin exercitio, penes Nos manente, — erga praemittendam praestabilitae diploraaticae Assecurationis acceptationem, deponendumque snpcrinde Juramentum; in futurum Regem, et Dominum inaugurari, et ritu legali Sacro Hungáriáé Diademate coronari faciamus,
