1830 Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városába, 1830-ik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 8-ik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve (Pozsony, 1830)
1830 / 40. ülés
303 NEGYVENEDIK ÜLÉS. túl elkúlönöztessenek, következőleg, hogy a’ Törvény Javallat ehez képpest világositasson fel. Nádor O Cs. Kir. Fö Herczegse'ge ezúttal is látván, hogy az Ország Rendjei többségé a’ N. Méltóságú Cancellária újabb szerkeztet csere sem hajlik , részéről most is kijelentette, hogy kimagyarázott értelméhez továbbá is ragaszkodik, mert hanem is lehet azt egészlen elérni, a’ mit az Ország kíván, a’ leg újabbi módosítása a’ Cancellariának elfogadható. Számos hivatkozás volt ugyan a’ Felírásra. Abban ugyan kérték az Ország Rendjei, hogy befolyások igaza a’ a’ Kormány általengedése esetére megállapítasson. Azonban a’ helyett á Királyi Válasz azt mondotta, hogy hasonló esett nem lessz, mert Urunk, még a’ Mindenható életben tartja, maga szándékozik boldogítani hív népét. Ez ellen további Felírás nem történt, nem tsuda tehát, hogy a’ Cancellária engedni nem akar. Ila felakadás volt, a’ maga idejében kelletett volna azt kijelenteni, de nem most, mikor tsak arról lehet szó, hogy azelhatárózattak, és a’miben ügyesség van, miképpen menjenek törvénybe. De arra is figyelmetessé tette az Ország Rendjeit: fontolják meg tanácsos e’ példát arról adni, hogy a’ Koronáztatás törvénybe ne menjen? Többnyire pedig útasitotta az Országos Küldötséget, hogy jelentse a’ Cancelláriának a’ dolog helyheztetését, és igyekezzen végső elhatározást kieszközleni. Annak utánna folytattatván, a’ mostani Ország Gyülésbéli nehézségek sora, jelesül az 5-ik szakaszba lévők közül, A’ 38-kra a’ Tárnok Mester Javallat jára az a’ módosítás történt, hogy az ollyan Nemesek, a’ kik eránt a’ nyomozás resultátuma a’ maga idejében kedvezőleg legfelsőbb helyen is helyben hagyatott, a’ Törvény útjára ne útasittasanak. A’59 ik, 40-ik , és 4l-kre semmi észrevétel nemiévén. A’ 42-ik is hely ben hagyatott, ámbátor Szabadka Városának Kövelje vitatta, hogy sem a’kitétel, úgy a’ mint előadatik nem áll, sem pedig a’ Várost arra tekintve, hogy határának majd harmadát a’ Nemesség hirja, vádolni nem lehet, ha azt cselekszi, a’mit a’ törvényigaz értelme megenged, és a’ bátorság feltartása okvetetlen megkíván; mert helyben Vármegyebéli törvény hatóság nem lévén, a’rosszat tévü Nemesek szolgáit, (a’ kik Uraikkal egy sorba semmi esetre nem tétetethetnek) a’Vármegyének általadni egyébb nem volna, mint a’ búntelenségnek tágas kapuját kinyitni, az is hozzá járúlván, hogy az egész kérdés a’ Rendszeres Munkák sorába fel van véve, és elintézve. A’ 40-kra Vass Vármegyének Fö Ispánnya és Követ je megjegyezvén, hogy mivel JVass Vármegye a’ Vám megvételét a’ Pápai Városbéliek ellen gyakorolja, de az; 1553: 5Q. és 1047: l45-ik Törvény Czikkelyek is külömbséget tesznek a’ Kereskedők, és azok között, a’ kik tulajdon dolgaikban járnak, minden esetre pedig a’ kivétel a’más igaza fellartásával állapítatik meg, következőleg éppen a’ vám’, birtokosok igaza van megmentve, kívánták az országos Kúldötség szerkeztetését megállapítatni. Azomban az Ország Bírája Javallatára az egész tárgy, mint ollyas^melly törvényes egyes személyek között lévő kérdést foglal magában, a’ Törvény útjára igazítatott. A’ 44-ik pedig a’ Sopron Városi Követ, az Ország Bírája, és Nógrád Vármegye Követje által is pártoltt azon észrevételére, hogy az 17l5-ik22. Törvény ugyan világos, de a’ kor lelke megkívánja, hogy Il-ik Leopold kimondott szándéka szerént is a’ Nemteleneknek hivatalokra való alkalmaztatásáról az Országnak 76 * ■i T.
