1830 Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városába, 1830-ik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 8-ik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve (Pozsony, 1830)
1830 / 35. ülés
228 harminczötödik ülés. obligatione A. Abbatis Montis Pannoniae Curias Praediales conferendi; a’ foglalatjára való nézve pedig az Elölülő megjegyzette, hogy jobb lenne a’ történtek említését elhagyván, egyenesen tsak a’ Törvény rendelését, mind azt, a’mi az elején, mind pedig a’ mi az első §-ban vagyon egybe foglalva, világosabban kitenni. A’ mire a’ KK. és RIb reá alván a’ Czikely eképpen szerkeztetett: Sua Majestate Sacratissima benigne annuente statuitur3ut Curias pro;diales, a Collatione A. Abbatis S. Montis Pannonice pendentes3 quae caeteroquin a destinat ione sua nullatenus abstrahi, a deoque nec in casu Caducitatis per eumdem retineri3 nec secus pecunicv comparata: usibus propriis adplicari possunt3 modernus Archi - Abbas3 et ejus pro tempore Successores indilate conferre teneantur. Valának ugyan a’ KK. és RR. közűi többen, kik még némelly más hozzá adásokat is kívántak: jelesül a’ Rarsi Követ sürgette, hogy az ismondódjon. ut pro legali sua obligatione conferre teneatur \ az Unghi továbbá akarta, hogy a’ Collatio kötelessége minden hasonló Curiákra kiterjesztessen; a’ Torontáli pedig, hogy tétessen bene meritis patriae filiis; végtén a' Po sonyi, hogy oily kifejezés használtasson, melly azon Curiákat is illesse, mellyek már az Apáturság kezében régibb idő ólta vágynak. Azomban ezeknek az Elölülő által a’ KK. és RR. telly es megnyugvásokkal feleltetett, hogy erősebb legalis obligatio nem lehet, mint a’ Törvény, hogy itt más Curiákról, mind a’ mellyek kérdés alatt vágynak nem határoztathatik, hogy a’ közönséges Ország törvénnyé úgy sem engedi, hogyr az Adomány másnak történnyen mint a’hazafiaknak, de ez eránt panasz sem légyen feladva, és hogy az elfogadott szerkeztetek közönséges foglalatú kifejezései nem csak a’ jelen, és jövendő, de a’ múlt esztendőkre is kiterjednek. Az 5-ik Czikelyre semmi kifogás nem lévén. A’ 6-ikban, minthogy az Elölülőnek túdtára esett, hogy Gróf Belegarde a* szokott Indigenalis hitet még le nem tette, depositi szó helyett tétetett deponendi. Pest Vármegye Követ jenek pedig azon Javallatja, hogy a’ Grófnak egész titulussá a’ Czikelybe iktatasson, a’ törvények szokott szerkeztetése idejére halasztatolt. A’ 7-ik Czikely egészlen megállapitatván, A’ 8-ik Czikely, minek utánna eleinte annak czimjében az adoptato szó kitörűltetett, hoszszasabb vittatás után egészlen kihagyatatott. Melly Javallatot az Előlülő tette azon oknál fogva, hogy eddig sem az adóról, sem annak felosztó, sáról törvény soha sem alkotódott. Vass, Verőcze, Bars, és Sopron Vármegyék Követjei a’ kihagyást ellenzettek ugyan részerént azért, mivel a’ múlt Ország Gyűlésén az Országos öszveirásról Törvény hozattatott, és így szükséges ezen törvényt, a’ mennyire attól az elhatározott ideig tartó Igazítás eltávozik, újabb törvény által e’ részben megszüntetni, részszérént pedig azért, hogy az 1723: 67-ik példa is hasonlóra útal, de azért is, hogy rendkívül való dolog, akkor, midőn az új adó feloszlás munka alatt van, a’ múlt Ország Gyűlésén a’ Jegyző könyv kimútatáaa szerént elvetett, ideig tartó Igazitásról rendelkezni. Azomban minekutánna az 1827-ki 7-ik Czikely felolvasása után megvalósodott, hogy az Országos öszveirás elhatározásával az útja az ideig tartó igazításnak el nem zárat látott, tekintetbe vévén az Unghi követ által felhozott 1802 példát is, melly esztendőben tudniillik az Országos öszveirás először jött kérdésbe, és még is hason
