1830 Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városába, 1830-ik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 8-ik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve (Pozsony, 1830)
1830 / 35. ülés
227' II A R M 1 N C Z Ö T Ö D I K f L É S, vege is a’ §-nak edit.ani fuisse szók után egészlen clhagyatatna , minthogy a’ kifejezett cetelem úgy is már áz előre bocsájtottakban foglaltatik. Az első két javallatra hozzá járulván a’ KK. és RR. a’ §-us vége elhagyásában meg nem egyeztek, minthogy a’ Nógrádi Követ észrevétele szerént bővebben szükséges kimagyarázni, melly értelemben legyenek az Ország Rendjei a’Kir. Válaszban a’ nehézségekre szólló Válaszok természetéről felállított princípiumok felül. A’3-ik §.us, melly statuit porro eadem B. Resolutio szókkal kezdődik, aria nyilatkoztatták ki magokat a’ Fő Rendek, hogy dérogent szó omnino adversetur szókkal felváltatván, és a’vége, quod ubi szóktól kitörültetvén, ezen §-us a’ hövetkezendóvel úgy kötetne üszve, hogy omnino adversetur után ezen szerkeztetek : Unde Majestas Vestra Sacratissima sola convinci dignabitur,solicitudinem nostram non praeconcepta aliqua opinione remedium exposcere tenné a’ befejezést, minthogy a’ Kormány a’ kérdés alatt lévő \klasszában úgy sem minden kívánságait tagadta meg az Országnak, sót többeket .tellyes megelégedésre tellyesített. A’ KK. és RR. derogent szó érdeklett felváltását nem ellenezvén, a’ javallat többi részére nem állottak, jelesül Posony és Borsod Vármegyék Követjei megjegyezvén, hogy úgy is csak a’ megtagadó részéről a’Királyi \ álasznak légyen itt a’ szó, több fontosabb Tárgyaktól elmozditottnak lenni állították az Országot. Nem orvosoltatok a’ pénz dolga. A’ Devalvatio következései helyre nem hozattak. A’jó pénz még kirekesztőig folyamatban nincs. Az Edictalis Parancsolatok divatban vágynak, és a’ Bírák kénszeritetnek azok szerént Ítélni, mellyek mind olly sarkalatos tárgyak, hogy azokat szeretett Fejedelmünk kegyes szine eleibe nyílt szivüséggel terjeszteni szükséges. A’ Komárom Vármegyei Követ pedig azokat, mellyeket a’ Fő Rendek a’ 4.ik §-bancojivinci dignabitur, a’két§-us öszvehúzása mellett kihagyni akarnak, szükségeseknek látta annak a’ magyarázat jára, quod sollicitudo non praeconcepta opinione excitetur; végtén. A’ Felírás végét agimus gratias után egészlen kihagyatatni óhajtották a’ Fő Rendek; a’ mire a’ KK. és RR. az Elölülő megjegyzésére, hogy a’ Küldők, és Képviselők között megkívántaid öszvekötés magában véve megáll ugyan, de azt bővebben feszegetni, nem czélra vezető, köz akarattal reá állottak. Vége lévén az Előleges tárgynak a’ határozás bejelentése végett Matkovich István ítélő Mester a’ Fő Rendekhez által ment. Az Előliilő pedig felvétette a’CII-ik alatti Törvények szerkeztetekéből azon Törvény Javallatokat, mellyek nagyobb kérdések alá nem jöhetnek, és így olvasott Beöthy Sándor ítélő Mester következendő Czikelyeket úgymint: 1-ször a’ Koronázásbéli ajánlásról. 2-szor a’ határbéli Biztosságokról. 3-szór a’ tengeri sóról, és Iladoboji Kénkő Bányákról. 4-szer a’ Szent Marlonyi Fő Apáturság Curiáiról. 5-ször O Felsége az újonnan Koronázott Király adakozásáról a’ Koronázásbéli ajánlásra való nézve. 6-szor GróíBellegarde Henrik honnyosításáról. 7-szer az Urbáriumról. 8-szor az ideig tartó Igazításáról a’ Nádori Portáknak. A’ két első Czikclyre semmi észre vétel nem lévén, A’ 3-ik Czikelybe Horváth Ország Követ jei kívánságához képest nagyobb világosság ókáért Fodinas után közbe iktalódolt Sulphuris. A’ 4-iknek Czimjc az Előlülő észrevételére rövidebben kifejeztetett: De 57 *
