1830 Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városába, 1830-ik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 8-ik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve (Pozsony, 1830)
1830 / 13. ülés
T I Z E N II A R M A D I K 1 L É S. no nézve a’ dolog egészlen tisztában van, Galíciára és Lodomeriára pedig az Ország kívánsága elérése siettetik, mert ez a’ legjobb mód, hogy az Ország Igaza eránt *s felforgó kérdés világoságra hozatasson. — Ezen előadására az Elölülőnek észre vévén a’ Komárom Vármegye Követ je, bogy ha a’ Biztosság munkájáról az Ország tudósitatni fog, nem látja okát, miért ne lehetne azt a’ 1715-ki példa szerént törvénybe foglalni? az Elölülő nyomban felelt: hogy azért, mivel a’ Királyi Válasz Levélben nem mondódik, hogy a’ Biztosság articularis légyen, sőt O Cs. Kir. Fő Ilerczcgségc a’ Nádor későbbi felvilágosító Magyarázása sem vonhat illy értelmet maga után. A’ Sopron Vármegyei Követ mondá: hogy a’ Karok és Rendek nem kívánják, bogy Galicia és Lodomeria eránt az Ország Igaza már most törvényesen elesme'rtessen, hanem tsak azt, hogy a’ kirendelendő Biztosság törvényes légyen, mivel tsak illyest, nem pedig Udvarit lehet az Országnak az adandó tudósításra szorítani. Igaz ugyan továbbá, hogy olly közel lévén a’ jövő Ország Gyűlése, az Ország arra az esetre, ha az Udvari Biztossága’ várakozásnak meg nem felelne, sikeressebb eszközökhöz nyúlhat majd a’ jövő Ország Gyűlésén; de ellenben a’ mint eképpen az Udvari Biztosság az Országra nem káros, úgy szinte az articularis sein húzhat a’ Kormányra nagyobb következést, maga után, mert e’ mellett is lehet az Ország kívánságát, az igazság szerént, vagy elintézni * vagy elhalasztani, vagy pedig kereken megtagadni, azért tehát nem látja miért clleneztetik, az Articularis Comissio. A’ Ilonlh Vármegyei Követ, a’ Biztosság’ Inarticulatiojába nagy erőt nem •f. bclvbeztetett, azomban ha a’többség úgy kívánja, O is a’Felírás tételben megegyez, cgyébberánt viszsza menvén azokra, mellyeket a' Királyi Kötés Level eránt a’ Pest Vármegyei Követ mondott, O is szükségesnek vélte, hogy az előadott módon az Ország Igazai a’ Királyi Kötés Levél módosítása lehetősége Törvény által elesmértcssenek, végtén pedig ennek folytában a’ 4-dik l lésben következendő akkor kijelentett Voksát pótólolag beiktatni kívánta: hogy tudni illik azon praeferentialis Sérelmek, mellyek a’ múlt Ország Gyűlése alkalmatosságéival elő adódtak, és kedvező Resolutiók által nem orvosoltalak, azon alkalmatossággal, a’ midőn ő Cs. Kir. Felségének a’ Korona Örökös koronázása érám alázatos köszönet fog tétetni, adandó Királyi Válasz végett előterjesztessenek. Az Abaúj Vármegyei Követ továbbá a’ mostani, és az 1715: Q2. Törvény Czikelyben előadott eset között, azt a’ külömbséget látta, hogy akkor, az ott előszámlált Részekre, az Ország Igaza már el volt esmérve, a’ mi Galiciéira és Lodomeriára nézve most még kérdés alatt van. Ellenben az Előlülő éppen ezen külömböző környülállásból az ellenkezőt húzta; arra a’ közben vetett ellenvetésére pedig Trentsén Vármegyének; hogy az Ország Igaza felől nagyobb megesmérés nem lehet, mint az 1773-diki Békesség Kötés, melly mellett a’Kormány Galíciát és Lodomeriát a’ Magyar Korona Igazéin magáévá tette, következőleg, hogy a’ dolgot még világosabban kellene a’ szerént kifejezni, hogy tudni illik a’ Kormányon fekszik az ellenkező megmutatása terhe, nem pedig az Országon, azt felelte, hogy bár mi módon vevődjön a’dolog fekvése, magok az 1802-ki és 1807-ki Országos értekezések is mutatják, hogy az Ország légyen íé Kereső belybeztetésében, és igy annak kell bővebb próbákat előadni; végtén Borsod Vármegye Követ je is abban a’ vélekedésben, hogy a’ Kormány az
