1825-1827 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1927 / 250. ülés
KÉT SZÁZ ÖTNEVENDIK ÜLÉS. találtatni fog. Mert az bizonyos, bogy minden időben csat az volt a’ legvirágzóbb Ország, mellyben legtöbb\ árosok voltának. — Szabadka Városa Kövei je pedig, ne hogy a’ Pest Vármegyei Követnek azon előadásából, hogy az 1608. 1. Articulusban 4 csak azon Királyi Városok, mellyekUlászló Törvényében elő számláltatnak, vágynak az Ország Gyűlésbe be véve, a’későbben inarticulált Királyi Városoknak Ország Gyűlésbéli voxaikra nézve valamelly következést húzhasson, óvást tett; — Kőszeg Városa Követje, végtére a’ Hazaíiusittandókról vévén a’ hasonlatosságot, hogy valamint azoknak, kiknek O Felsége a’ Diplomát előre kiadta , az Ország meg nem tagadja az inarticulatiót, úgy Eszék Várossának is, melly O Felségétől a’ Privilégiumot már régen ki nyerte, és annak gyakorlásában is vagyon, inarticulatióját nem hallasztatni nem csak a’ fenn szólló, hanem a’ Szakolczai , Újvidéki, Zágrábi, Varasdi, Posegai, Rarlfai, E- perjesi, Beszterczei, Fehér, és Szath* már Némethi Városi Követek is kívánták. Ellenijén a’ Sopron Vármegyei Követ, a’ mennyire a’Pest Vármegyei Követnek előadása azt látzatna megengedni, hogy azon Városok, mellyek még inariiculálva nincsenek, maga egyedúl a’ privilegiumjok mellett mind azon kedvezésekkel élhetnek, mellyeket a’ Törvény a’ Királyi Városoknak, és azok Polgárinak enged, ne hogy ezt, melly magában valóságos praejudiciumot foglal, az Ország elesinérni lálzasson, ebben való meg nem egyezését a’ Jegyző Könyvbe iklattatni kérte, a’Státusoknak Többsége is ezen Thesisben hasonlóul jelentvén ki magát, és a’ kerületi Izenet javallatot, a’ mint vagyon, meghagyatni kívánván. Melly tehát ekképpen megállittatván, az Előlülő 560 interposuit; — Nuncius vero Civitatis Gynsiensis pro ducto ab Indigenis exemplo, quemadmodum iis, qui Diploma a Sua Majestate jam impetrarunt , inarticulatio denegari non consvevit, ita hanc neque Civitati Eszékiensi, velut Privilegio jam provisae, ac in exercitio collatorum Jurium jam constitutae denegari posse arbitrabatur; quam igitur adsentientibus Civitatum Szakoltza, Neoplanta, Zágráb, Varasdinensis, Posega, Bartphas, Eperjes , Neosoliensis, Albaregalensis et Szathmar - Németh Ablegatis ultro admitti desiderabat. Ablegatus contra Comitatus Sopror.iensis, ex quo e propositione Ablegati Comitatus Pestiensis id inferri posse videretur, acsi Privilegiis provisae Civitates, etiam ante sui inarticulationem cunctis, quas lex L. R. Civitatibus, earundemquc civibus tribuit, favoribus libere frui possent, ne Regnum in praejudiciosum illud assertum consentire videatur, dissensum suum enun« ciando, contradictionem suam Diario inseri postulabat; in quam sententiam potioritas quoque concessit Statuum, Circulareque Nuncii Projectum in suo esse relinqui voluit. Quo taliter stabilito, Praeses tam illud, quam priora duo Nuncia medio Palatinalis Protonotarii ad Exc. Proceres perferri disposuit.
