1825-1827 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1927 / 171. ülés
SESSIO CENTESIMA SEPTUAGESIMA PRIMA.1! lusbol a’ tulajdoni jusnak legnagyobb igaza az, bogy kiki szabadon élhet a’ magáéval, és azt akaratja szerint használhattya, még is az 1Ö22. 46. Articulusban láttyuk, bogy minden kamatok eltöröltettek ; I647. 144-dik Articulusban száztól hatra határoztalak és szoríttattak. — Az 1715. 52-dik Articulus pedig némelly Capitalisoktúl egész 8 esztendőkre elengedte a’ kamatot, magoknak a’ Capitalisoknak pedig 5 esztendőt engedett a’ fizetésre.— Úgy az I622. 77-dik Articulusban az akkori folyó pénzt őseink szükségesnek találták bizonyos ideig egy negyed részszel felly ebb emelni azért, hogy a’ Török iga alatt lévő Hazafiak kevesebb pénzel többet-fizethessenek , így gondoskodtak E- leink a’ külömbféle sorsban helyheztetett Hazafiaknak állapotokról, hogy az időknek terhe alatt eine nyomattassanak, és a’ környülállásokhoz alkalmaztatták rendszabásaikat, a’ nélkül hogy a’ tulajdoni jusnak őnnkényes megsértésével vádoltathattak volna. — Hasonlók mostan a’ kérdéses közép Szakaszra nézve a’ környülállások mellyet tehát bizonyos mérséklés és Temperamentum nélkül hagyni nem lehet. Tekintetet érdemel e’ részben az is, hogy nem inkább tanátsos és hasznos é bizonyos temperamentura állani ? mint azt mondani, hogy Hazánkban minden Nemes és más lakosoknak értéke annyit érjen, mint azt bizonyos időkben a’ pénz váltok, és hasznot keresők (campsores et speculantes) határozták; ügy; kell tehát mérsékelni a’ dolgot, hogy minden lakosok benne megnyugodhassanak. — Mi légyen pedig ezen Temperamentum ? — a’ Szólló már az Országos kiküldöttségben is, mellynek Tagja volt, magát 50-re jelentette ki, mert ezt legigazságosabbnak találta akkor is, ha a’ veszteség osztás princípiuma áll, de suo libere uti posse praemunitus sit.— Anno demum 1Ö22. Art. 77. Status Regni, permansioni miserae plebis, potissimum Mitioni Turearum subjectae consultum esse volentes, valorem currentis eotum pecuniae ad certum tempus, elevasse. Anno vero 1715. per Art. 52. interusuria Annorum 8. le,re o publica partim remisisse partim ad 11. 4. depresisse, ac quoad ipsa Capitalia moratorium ad 5 Annos applacidasse. — Negari equidem non posse gravia adfuisse perferendarum talium legum motiva, verum haec nunc quoque non deesse, facile perspicitur. Licebit hic eam etiam attingere quaestionem, num in Regni Comitiis provide enunciari possit: substantiam regnicolae, quavis Die tantum valituram, quantum in respectu intercedentium inter Cives venditionum et solutionum, Campsores et Speculantes Viennenses pro illa die, quoad cursum pecuniae determinaverint.— Agendum igitur est, ne in hoc communi omnium Regnicolarum negotio, porro quoque lege destit uamur, ac animi Regnicolarum tranquillentur. — Caeterum relate ad quaestionem illam, qualenam temperamentum adoptandum sit? — qua exmissae hoc irr merito Regnicolaris Reputationis commembrum, votum suum ad temperamentum 11. 50 eo enunciasse ajebat, motivo, siquidem in casum etiam praestabiliendi quoad partitionem damni Principii, se eo ad distributivam justitiam et praevigentes b. Provisorios Ordines propius accessurum, existimaverit.
