1825-1827 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1926 / 114. ülés

nőtt a’ Paraszt Telkeken lakó Nemesek miatt, hanem más fundamentomok­­ból támosztattak a’panaszok, mellyek 1790-tül fogva mind azon systematicus munkához utasittattak, melly az Adó Tárgyában rendeltetett, olly hozzá a­­dással, hogy ezen systematicus mun­kának el készülésé idejéig minden a’ mi vagyon, a’ maga állapotában (in statu quo) maradjon. Mellyekbűl már még bővebben kivilágosodik, hogy a’ más Földes Úr Jobbágy Telkén lakó Nemes Embernek adózása soha úgy nem te. kintetett, minta’ 1-ae 9* Titulusnak és a’ 0. 1723. avagyr 8. 1741, articulu­­soknak tárgya. — A’mi pedigaz 1751- dik Esztendőben, Octobernek 9-dik napján költ Királyi Rendelést illeti, melly most az Izenet Javallatban fel­­hozattatik; Ezen parantsolat az ellen­kezésre semmi argumentomot sem szol­gáltat. Mert 1.) a’ hol a’ Nemesekrűl szóll, ott a’ törvény szavaival él, azt hogy a’ Nemes az ö személlyétül sza­bad, kérdésben nem vévén, hanem ex professo tsak a’ Nemteleneknek tracta­­mentumát rendeli el az Adóra nézve, a’ Nemesek eránt pedig hogyan ? mi­képp? légyen, ha paraszt Telken lak­nak; arról nem szóll. — 2.) 1751-ben neceltettett az Adó, akkor a’ Nemtele­nek között is sok kivételek (exemptiók) voltak, ezeket akarta Maria Theresia orvosolni, azt hogy a’Nemtelcnekscm­­mi szin alatt az adó alul ki nem vétet­hetnek , abból következtetvén, mivel tsak egyedül a’Nemesekre, kiknek kö­telességek a’ felkelés (Insurrectio) ter­jedhet a’szabadság; ez lévén tehát ezen Királyi Rendelésnek Tendentia ja, azt a’Törvényeknek, a’ Nemesi szabadsá­gok eránt való általlyános rendelésén túl, azon különös esetre, midón a’Ne. mes Jobbágy Telken lakik, alkalmaztat­ni nem lehet. De ha ugyan tsak Ki­rályi parantsolatokbúl kell okoskodni? Jegyző Könyv II 1-dik Darab. SESSIO CENTESIMA loquitur’, legis utitur verbis , persona­­lemque Nobilium immunitatem in quae­stionem non revocando , ex professo de Ignobilium in respectu Contribu­tionis agit tractamento, Nobilium, si Portalem incolant fundum, qualiter tractandorum nulla interjecta mentio­ne, — 2-do aucto anno 1751 Contri­butionis quanto, Diva Maria Theresia illegales, quae invaluerant, Ignobilium exemtiones sufferri voluit, eo motivi instar addito, quod immunitas Nobili­um, insurgendi obligationi nexa, Ig­nobilibus nullo queat sub obtutu suf­fragari; — Cum itaque,haec unice prae­­laudatae Resolutionis Regiae fuerit ten­dentia, ea, ultra genericos legum de Nobilium libertatibus sonantium teno­res , ad specificum, inhabitati per No­bilem Portalis fundi casum, extendi nequit. — Quodsi interim e Resolutio­nibus Regiis, argumenta forent ducen­da, non deesseplures, quae recte con­traria in rem motiva suppeditant. — Commendabat itaque, ut tam bis, quam eo, quod non subsequutura quoad praesentem materiam cum Excelsis Pro­ceribus coalitione, exoptata Regnico­­laris Conscriptio ex toto sit adhaesura, maturius expensis, ex quo res alioquin Constitutionalibus non adversaretur principiis, atque adeo nulla, quae nos anxios teneat subsit ratio, de mediis approximandae coalitionis solliciti esse velint. DECI MA QUART A. 9 3

Next

/
Thumbnails
Contents