1825-1827 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 115. ülés
SZÁZ TIZEN-ÖTÖDTK ÜLÉS. Gyűles is, mellynek Actái a’ 423-dik lapon azt mutatják; hogy Pest Vár. megye panaszolkodvan a’ Körösi Neraeseknek az Adózásra parantsolat mellett lett szoríttatása ellen; az Ország ftendei abba a’ kérdésbe ereszkedni nem akartak, minő fundusoktúl kellessen adózni? Hanem mivel ezen megkülömböztetése a’ Fundusoknak , egy a’ Királyi Táblán ex Jure folyo Proportionális Pernek kimenetelétől függ, egyedül a’ végett terjesztették Ö Felsége éleibe, bogy azon Pernek kimeneteléig, és az illetőségeknek elhatározásáig az említett Rendelő Parantsolatot felfüggeszteni méltoztasson, ne hogy a’ Nemesek a’ tulajdon fundusaiktól is az Adónak Terhe alá vettessenek. — Ha már azon Clausula: onus fundo non inhaeret, oily bő magyarázat»! volna, bogy szenvedhetett volna az Ország Rendei előtt kérdést a’ fundusok megkülömböztetése, a’ véget, hogy hitessen, kellessen e’? és miilyen fundusok. tói a’ Nemesnek adózni? inkább azt kellett volna mondani, hogy a’ Teher a’ fundusban nem fekhetvén, magában értetődik. hogy tsak a’ Nemtelen által birt fundus való az Adó alá. És mit jelentett az, ne hogy a’ Nemesek tulajdon földjeiktől adó alá vettessenek, ha a’ más fundusán lakó Nemessem tartozik adózni. Valóban ha ezen esetben a’fundamentalis Törvénynek veszedelmes volt, vagy tsak azt látták volna az Ország Rendei, hogy ezen adó alá vettetése a’ Nemeseknek az 1741. 8-dik Articulusban ütközik, nem a’ felfüggesztést, hanem örökre való eltörlést kívántak volna. 5) Hogy 1802-dikban is abban állapodott légyen meg az Ország, hogy a’ Nemes Sessionálisták öszve ne irattassanak. — Akár mi tekintetnél fogva állapodott meg ezen az Ország, de bizonyára elhatározott Törvényes princípiumnak ezt akkor sem stringatur, praescissa illa quaestione, a quonam fundo Contributio pendenda veniat ? eo solum line Suae Alatti SS. substraverunt, quatenus eifectum ejusdem Resolutionis Regiae, ad eventum Proportionalis causae, coram Curia Regia decurrentis, et discriminationem fundorum pro objecto habentis suspendere dignetur, ne Nobilitas a fundis etiam propriis Contribuere teneatur; — si clausula onus fundo non inhaeret tantae, ut ab adverso praetenditur extensionis est, cur suspensa est quaestio illa, — a quibusnam in specie fundis Contributio obtineat, ad discriminationem fundorum ? suffecisset enim dicere, quod onere fundo haud inhaerente se solo sequatur, duntaxat ignobiles Contributioni obnoxios esse — quid etiam interfuit dicere, ne Nobilis a fundis propriis contribuat, si Nobilis nec in alieno degens, contribuere tenetur? — profecto! si reale instabat praejudicium, si Contributio haec articulo 8. 1741 adversa est, — quisquis credere potest, SS. et OO. nihil minus ac Resolutionis Regiae suspensionem, sed potius plenariam ejus retractationem petituros fuisse. — 5-0 Objicitur: Anno etiam 1802 SS. et OO. in eo coaluisse , ne Nobiles Sessionalistae conscribantur; — ast, quocunque in respectu id factum fuisset, SS. tamen et OO. id ipsum determinate, ac legalis principii instar haud enunciasse, ex actis eorumdem Comitiorum indubium est, ubi pag. 217. puncto 37-o dicunt: Cum id a quibusnam fundis? et per quos Contribuendum sit? a novo rei Contributionalis Diaetaliter elaborando systemate p ende at, — in quantum tamen nullam res pateretur quaestionem, quod a personalibus oneribus, et inquarterisatione militiae immunes esse debeant. Si SS. et OO. praetensam hanc Nobimmm
