1825-1827 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 114. ülés
7 SESSIO CENTESIMA DEOMAQUARTA. azt rendelte, hogy az akkor ke'szültt Idea szerint menyen végbe. Meg is történt e’ szerint az öszveirás, és az 1720-dik Esztendőben tartatott Palatinalis Concursusban referáltatott is. De héjánosnak találtatott azon okbúi, mert az öszveirók nem egy forma principiumokbúl dolgoztak, és azon munka szerint sokkal nagyobb eránytalanság (disproportio) lett volna az Adónak felosztásában, mint volt annakelótte. A- zért 1725-ban midón t. i. a’ 6-dik articulus hozattatott, újjonnan tanátskoztak az Ország Rendei az öszveirásrúl, és ugyan azon Esztendőnek 67-dik articulussa ismét az ezen Ország Gyűlésben kidolgozott Idea szerint rendelte az öszveirást. Renn volt ezen ideában az, bogy a’ Nemes kezeken lévő Jobbágy Telkek is öszveirattassanak, ’s annál fogva, magok azon OrszágRendei, kik a’ 6-dik articulust 1723. alkották, megesmérték, bogy sem ezzel, sem az ebben megújjitott 1-ae Q-dik titulussal nem ellenkezik a’ kérdéses Telkeknek öszveirása.— 172Q-ben, mikor még sokan éltek azok közűi, kik 1723-ban Ország Gyűlésen valónak, boszszassabb tanátskozás volt az öszveirás Tárgyában, mellynek az volt eredete, bogy Károly Császár meg nem nyugodván az 1723-dikban készített Ideában, meszszebb térjesztette kivánságait,u.m. hogy a’ Hypothecarius , és Inscriptionális Rirtokosok is bele vetessenek az öszveirásba; — hogy a’ melly fundus adó alatt volt, többé ki ne vétettessen:— és hogy egyedül a’ Királyi Rendelés túl fugjön az Adó Tárgyainak elhatározása; — ekkorszúletett azon kérdés, hogy a’ Tehernek lehet c' a’Funduson feküdni ? és ezen Tárgynál tartott a’ vetélkedés a’Király, és az Ország között, raellyben meg sem is egyezhettek. Más kérdés ezen kívül akkor nem volt, és árnál, hogy a’Nemes kézen lévő Tel-clavi repartitionis adoptata exstitisset, majorem quoque in sequelis habuisset’ disproportionem, Status Regni Anno 1725. quo citatus 6-us condebatur articulus, collatis rursus hoc in merito consiliis, tenore Articuli67-i Conscriptionem ductu neo elaboratae Ideae,ad Portales quoque per Nobiles tentas Sessiones extensae, peragendam, decrevisse, ac hoc facto ipsos Articuli 6. conditores testatum reddidisse, in quaestione vertentium Sessionum Conscriptione, nec citato derogari articulo, neque renovato per hunc Titulo Q-no 1-ae. — Anno demum 172Q. iisdem ferme, qui in Comitiis anni 1723. praesentes fuerant Regni Statibus, novis iisque diuturnis quoad Conscriptionem disceptationibus ansam praebuisse, Caroli Regis ultra Ideam anni 1723 extensas propositiones , ut nimirum: hypothecarii quoque possessores et Inscriptionalistae conscribantur, — Contributioni semel subjectus fundus, avelli ab ea nuspiam possit, — objectorumque Contributionis determinatio , unice a Suae Majestatis dependeat, dispositione; — atque tunc primum eam, numonus fundo inhaereat? ventillari coepisse quaestionem, inultum diuque disputatam, absque eo, ut conveniri inter Principem et Status potuisset, esto non alia tum verteretur quaestio, et de eo, quod Sessiones prae manibus Nobilium existentes conscribendae sint, non ambigeretur, ex quo praestabiliri desideratum illud principium , ne onus fundo inhaereat, indole sua, non ad usufructuarios, verum fundi proprietarios referatur; prout et. principio huic Siatus et Ordines in ultima quoque anni ejusdem Comitiali Repraesentatione, licet constanter inhaeserint, tamen in Idea, juxta quam Conscriptionem peragi voluerant, quaestionatas quoque Sessiones conscriben- 2 *
