1825-1827 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1926 / 114. ülés

SZÁZ TIZEN-NEGYEDIK ÉLES.

numerum Portarum, Sessionumque Jobb agy ionalium, subsidium unius fioreni contribuendum publicetur. Az 15^6. 5. Articulus: ut unusfiorenus de singula Porta, seu Colonis eorumque Sessionibus, qui videlicet Terras, Prata, aliasque utilitates Sessionum, i/2 quibus sunt, percipiunt, dependatur,

— es ugyan azon Esztendei 4l-dik Artiriculus: Nobiles securitatis gratia relictis suis haereditatibus, ad Civitates vel Bona aliorum Dominorum fugientes, a solutione Taxarum ac praestatione Decimae exemptos esse. — Égy az 1565. 71 Articulusból bizonyos, bogy ugyan azon okból a’ bátorságossabb helyre menő Nemesek, minden Királyi es Urasági Adózástól, mindaddig, mig a’Földes í rnak tetszett, szabadok voltak legyen. — A’ mennyire ezen két Articulus Eleinknek az el nyomattatott Felebarátikról való gondosságát., annyiban bizonyítják azt is, hogy az Ország védelmének fundusát mindenkeppen őrizni kívánták, mivel tsak különös törvények által tettek azon fundus , úgymint az Adó alól kivételeket.

— A’ melly segedelmet a’ külső és belső ellenség ellen 1547-ben az 7. 8.

9-dik articulusok szerint ajánlottak az Ország Rendei a’ Gentilis katonaság tartására, azt is a’ 10-dik articulusban a’ Porták számátúl, mellyekbe a’ Telkes Jobbágyok számláltattak rendelték fizettetni. — Az 1563. 71-dik articulusnak következésében, a’ hol a’ futott Nemesség szabadossá tétetett, figyelmezni kell az 15q5. 6-dik articulusra, melly azon Armalis Nemeseket, kik a’ más fundussát használják, az előbbi Törvények szerint Adó és Dézsma alá tartozandóknak lenni, tsak említi, azokat pedig kik nem Paraszt, vagy exemptus funduson vágynak, taxáltatni rendeli. Ezen Törvény az 1601-dik

2-dik articulus által megerősittetett,

prata aliasque utilitates Sessionum, in quibus sunt, percipiunt, dependatur. Ejusdem anni art. 4I. haec habet: Nobiles profugi, qui amissis haereditati. * bus ad loca tutiora commigrare coacti, in Civitatibus, vel in bonis aliorum Nobilium domicilia acquisiverunt, a solutione Taxarum, et praestatione Decimarum sint exemti. — Articulus 71. 1563. profugos hos Nobiles ad Bona Nobilium confugientes, a solutione Tributorum, exhibitione servitorum et praestatione Decimarum tamdiu scilicety quamdiu dicti Nobiles eos in libertate conservaverint, immunes declarat. — Anno demum 1547. oblatum juxta tenores art. 7.8.9. pro intertentione Gentium subsidium, ductu articuli 10 a numero Portarum, quas SessionatiColoni subingressi sunt, pendendum fuerat. — Articuli hi, quemadmodum teneri antenatorum, erga infelices concives humanitatis sensus, ita peculiaris illius sollicitudinis sistunt argumentum, qua omnem fundi, ad Regni defensionem destinati diminutionem praecavere adlaboraverant. — In nexu supramemorati articuli 71. 1563. tenore cujus profugi Nobiles a tributo immunes declarantur, reflectendum est ad articulum 6. 1595. qui Nobiles Armalistas quoad eorum personas, quam et alios, qui possessionati non sunt, taxari praecipit, eo instar motivi addito : quod rat ioné fundi si non sit exemtus, instar aliorum Colonorum et civium contribuere et Decimas etiam praestare teneantur. — Lex haec per articulum 2. I6OI. confirmata , revocata nunquam fuit, ut adeo omne, quod circa Nobilium in alienis fundis residentium contribuendi obligationem, ex ambiguo anteriorum legum sensu enasci nefors quiret dubium, non possit, subsequuta hac illius confirmatione, ex animis hoc magis eximi, quod