1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1926 / 111. ülés

SZÁZ TIZEN-EGYEDIK ti LÉS.

Lefessenek az által, hogy a’Teriteknek

felosztását azon Nemeseknek a’ kiket ?llet, nem pedig a’ V ármegyének közben hívásával tegyek, es ha meg nem egyezhetnének, ugyan azon Törvény a’ 2-dik §-ban a’ Városi Törvényhatóságnak, a’Vármegyétől való függetlenségét kézen tartván^ a’ kérdést egyenessen Ö Felsége elejbe terjesztetni rendelte, az Országos öszveirásban is tehát ezen törvényes rendelés és szokás mellül eltávozni nem lehet, — erre nézve sem ellenkeznek a’ Városok abban, hogy azon Nemesek, a’ kik kebelekben bírnak, bele ne tekinthessenek az illyen Városi öszveirásokban, és ha hiba lesz reájok nézve benne, orvosoltasson. — De a’ mi a’ Vármegyének befolyását illeti, még Jósef Császár idejében is, midón a’ Városok a’ Vármegyéknek alája vetve valának, az öszveírást még is tsak maga a’ V árosi Magistratus vitte véghez. Hogy pedig az 1715-diki ideája szerint is az Országos öszveírásnak, a’ Városokban is rendeltettek a’ Vármegyék részéről Individuumok, ezen egyes eset sem törvényes szokásnak még nem mondathat tik. mert valamint annak előtte, midőn t. i. minden öszveirások Királyi Emberek által tetettek, tigy annakutánna is soha az nem történt; sem pedig a' Városoknak j alapos Törvényeken gyökerezett Constitutionalis jussait fel nem forgathatja. A’ Factum ugyan ez által megbizonyitathatik, de annak semmi törvényes oka nem mutatódliatik meg, azért a’ mostani Ország Gyűlésnek sinor mértékül nem is szolgálhat. — Egyébberánt is azon Ideának következésében véghez vitt öszveirás sikerét* len maradott, és az 172Q-diki Ország Gyűlésben haszon velietetlennek találtatott, mert olly szembe tűnő hibák benne, mellyek miatt meg nem álh^uit. p. o. Nagy-Szornbath Város*

imo dum §pho 2-do pro casu quo minus convenirent, — subversantes quaestiones directe Suae Majestati SSmae substernendas ordinat, — Civitatum hac in re legalem autboritatem plene salvat, adeo quidem, ut legali huic usui in Regni coi ari bus quoque Conscriptionibus insistendum sit, imprimis quod Civitates nec modo ab eo alienae sint, ut occasione Conscriptionis fundorum prae manibus Nobilium existenlium, ipsi hi Nobiles conscriptiones inspicere , ac circa corrigendos actutum errores, necessaria agere valeant, — longe tamen alia sit ratio, si Comitatus quoque influxerit, cum nec quidem sub .Tosephi secundi Imperatoris regimine, ut ut tunc Civitates Comitatibus subordinatae fuerint, hi ad illarum conscriptiones influxerint, sed Magistratus civicus in gremio sui conscriptiones ipse peregerit. — Singillativus etiam anni 1715 casus, quo Civitates cum influxu Comitatuum conscribendae ordinabantur, pro legali usu perperam allegatur, — quum idipsum nec antea, ubi quippe conscriptiones per homines Regios peragebantur, nec postea unquam evenerit, unicus porro hic casus Constitutionalia Civitatum jura, fundamentalibus Regni legibus innixa, evertere eo minus potest, quod factum quidem negari non possit, ex adverso tamen sufficiens, legique [conformis ejus ratio et fundamentum non assignetur, sine hoc autem, unicum factum pro decernenda hac etiam vice simili Conscriptione argumento esse nequeat, imprimis quod anni 1715 conscriptio effectu caruerit, et sub Comitiis anni 172Q plane pro inusuabili declarata sit, quum reipsa graves in illa errores cuivis in oculos inciderint, — dum exempli causa: in Civitate Tyrnaviensi, quae prout nunc ita antea quoque suos Funduales Li-