1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 60. ülés
SESSIO SEX A GESI M A. n Marmaros Vármegyéknek kivánságaik specifice elő vannak adva, ugyan azt kivárnák, Sopron, Nyitva, Szepes, es A rád Vármegyéknek Követjei is. De mivel ezek között tsak Sopron Vármegyéről vannak töke'lletes Dátumok, hogy a’ határ igazító Kiküidöliség elvégezte légyen a* munkáját, azért Sopron Vármegye hozzá tétetett az Izenetbe Poson után. A’ 12-dikre az Előlülő, az 1. 1555. Articulust, melly igen in generalitale szóll, a Határ Katonai széleknek a Nádor Ispányi hathatóság alá való vettetésére, a‘ mint a’Statusok kivánnyák, nem igen alkalmaztat halónak gondullya, mert van későbbi Törvény, úgymint a’21. 1715. Articulus, melly a’ Nádor Ispánynak Fő Kapitányságát a’ Nemes Felkelő-seregre szoríttya, ez pedig leg újjabb Törvény. Ellenben a Fő Rendeknek azon okmutalások, hogy ezen Határszélek, a Nemesi Jószágukból szerkezteitek üszve, sokkal természetesebb és következtetőbb, *s azért tsak a’ mellett maradni javasolta. — De a’Poson, Trencbén, Borsod Vármegyei Követek az 1. 15 55. Articulust éppen azért, mert genericus alkalmatosnak lenni véltek, mert a’ lelke ezen Törvénynek tsak az, hogy az Ország Nádor lspánnyárak, ki a’ Király után leg első személy, mind a’ Katonaságra, mind az ígasság kiszolgáltatására leg főbb hathatóságának kell lenni. De az eredeti természete is ezen Fő Méltóságnak azt hozza magával, melly máig kijelentve van az által, hogy mind a’ Politicus, mind Törvényes Fő Kormányszékeknek Elölülője, és az Országnak nem tsak első Fő Bírája, hanem Fő Kapitánya is; ha az áll, hogy a’ 21. 1715. Articulus a’ Nádor Ispán Fő Kapitányságát tsak a’Nemes Felkelő - seregre szorítja , akkora' Fő Rendek Argumentuma sem szolgál a' kivántt rzélra, de a’ mondott 21-dik Jegyző Könyv. II Darab. Posoniensis, Tremhiniensis, Moso-niensis et Marmarosiensis, specifice proposita forent, idem Comitatuum quoque Soproniensis, Nifriénsis, Srepusiensis, et Aradiensis Ablegatis erat desid erum Ast quoniam ex bis, de Soproniensi duntaxat Comitatu, realia, terminatae per limitaneam Com* missionem operationis, adfuis«ent Data, ex eo Soproniensis Comitatus, in Nuncio, Posoniensi subnexus est. Ad §-phum 12-mum Praeses, e genuinis Art. 1. 1555. puncti signanter 1 l-i, velut in abstracto, de Militia sonantis tenoribus, haud sufficiens, ad Jurisdictioni Palatinali subjiciendos Confiniarios, deduci posse censebat argumentum, quum rerentioii Rege, Articulo quippe 21« 1715. Generalis Regni Capitaneatus , Dignitati Palatinali junctus, ad Insurrectionalcm Militiam restringatur. Firmius, et magis rationabile sibi illud, quo Excelsi Proceres utuntur, videri argumentum, quod nimirum Confinia e Bonis Nobilitaribus conflata sint, hinc huic esse insistendum. — Verum Posoniensis > Tremhiniensis, et Borsodiensis Comitatuum Ablegati, 1-um anni 1 555. Articulum, eo recte, quod genericus sit, hanc in rem accomóduiti esse arbitrabantur; praeattactae enim legis spiritum illum esse, ut Palatinus Hegni, tanquam primus a Bege Magistratus, summam tam in Militaribus, quam in Judicialibus habeat Auctoritatem, quod et ipsa primitiva, eminentis hujus D'gniratis indoles sccum fert, in cujus manifestum indicium, ad hodiernum usque, non in Politico solum et Judiciali summo Dicastcrio Praesidium tenet, vertirn et primarius est Regni Judex Ordinarius , Ce. nerabsque ejusdem Captfaneus. Stante vero eo, quod Art. 21: 1715. Generalis Regni Capitaneatus, solum ad Insurectinnalem Militiam restringatur, nec argumentum Excelsorum Prorr- 2 f
