1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 107. ülés
600 SZÁZ HETEDIK ÜLÉS. most, fsak egyedül Ö Császári Királyi Fá Hcrczegségc't nem pedig az egész Fó Rendek Tábláját illetvén, közönséges akarattal a* Státusoktól megkérettetett az Elölülőjük, liogy ezen közben járóságat Ö Császári Királyi Fö Ilcrczegsége'nel a’ Státusok nevében magára válalni méltoziasson: az Abaúj és Gömör Vármegyei követ még azt a’ kívánságokat nyilatkoztatván, hogy mivel az illy fontos Tárgyaknak a’ két Tábla között való pertractatiójában a’ jelen eset is megbizonyitja, melly igen szükséges légven írásbéli izenetek által értekezni, azért jövendőben minden kételkedéseknek eltávozlatása okáért, ezen bevett szokása az Ország Gyűlésnek szorossan megtartattasson. sens promine solum Suae Serenitatis Cacsareo Regiae, et non totius Exe. Procerum Tabulae res foret, — communi voluntate Praesidem suum in eo interpellarunt, ut praevio petito comprehensa Statuum vota Suae Serenitati Caesareo Regiae deferre , suasque idcirco vices interponere dignaretur; — Ablegatis Cottuum Abaujvariensis et Gömüricnsis illud etiam desiderium manifestantibus: quod in tam momentosa objectorum inter duas Tabula» pertractatione hoc quoque exemplo necessitas fovendorum per scripta duntaxat Nuncia Tractatuum appareat, ideoque censuerint pro futuro causa praevertendarum idmodi ambiguitatatum usu receptam Comitialem normam stricte servandam esse. Az Elölülő nem látta azt szükségesnek sem helyesnek, hogy az Izenetek formájára nézve az Ország Gyűlésnek keze előre megköttetve légyen, mert mindenkor kezében lészen az a’ Státusoknak, miként akarják izenetjeiket meg tenni. — A’ jelen Tárgy pedig éppen abban különös, hogy a1 dolog nem forog a’ két Tábla, hanem 1sak a’ Státusok és O Császári Királyi Fö Ilerczegse'ge között, annál fogva az írott Izenet ebben nem kívántatik. Az 34-diki L lésből is ugyan ezen Tárgyban tsak szóval ment a’ pertractatio, különössen meg volt t. i. hagyva a’ követeknek, hogy a’ tanátskozásban lévő Tárgyiad által küldött írott Izenet mellett, Rars Vármegye résziről elő adott ezen panaszt terjeszszék Ö Császári Királyi Fő Herczegségének eleibe; szin^ ezen szerint ment tehát az utóbbi Cléstnd e’ Tárgyban az Izenet, mert a ko Táblát nem illeti, hanem tsak az Ország Nádor-Ispánnyát. — Egyébberánt a Statusoknak kijelentett bizodalmokat nagyra betsölvén , clválalta Praesidi nec necessarium nec consultum visum est, ut libertas relate ad Nunciorum formam corporis Comitialis tam intempestive restringatur, semper in potestate hujus id futurum ratus, qualiter Nuncia sua institui velit. Casus modernus (inquiebat) eo specialis evadit, quod negotium non inter duas Tabulas sed inter Status, ac Suain Serenitatem Cacsareo Regiam vertatur, et hoc ipso omnem scripti Nunrii necessitatem excludat. E Sessione quoque 34-a oralitcr res haec est tractata, distinctimque commissum exstitit Deputation!, ut praeter materiam ex professo pertractatam, atque scripto iSuncio comprehensam, isthanc ex parte Ablegati Cottus Barsiensis propositam obtutui Suae Serenitatis Caesareo Regiae sisteret; atque ita etiam Nuncium hoc in puncto e postrema Sessione transmissum habetur, tanquam non ad totam Exc. Procerum 'Tabulam, sed duntaxat Suam Serenitatem Cacsareo Regiam directum. Caeterum vero idem Praeses locatam in se Statuum et OO.
