1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1926 / 97. ülés

KILENCZVEN- HETEDIK tLÉS.

vágynak mostan tellyes bctsben, mivel Ö Felsége, az erántok tett rendelésének 10-dik Czikkelyében fizető eszköznek elfogadta, nem lebet tehát az Adózót megfosztani, bogy ezután is azon papirosban az Adót ne fizethesse. De mivel a’ betse ezen papirosoknak tsak a’ privatusokkal fenn álló kötéseken épült, ezt változtathatja a’ kormány, ha ne talám a’ kötések megváltoznának, és akkor az Adó menyisége is változást szenvedne. Mellynek eltavoztatasáért tsak ügy gondolta az arany és ezüst pénzt hasisul tenni az Adónak, ha egyébb pénz folyamotban nem lészen, külömben a’ íizetés módjárul szükséges tanátskozni, azért az Izenetbez még azt kívánta hozzá tétetni: casum in contrarium SS. et 00. circa medium solveiidae Cortributionis uberius tractaturi sunt. — Melly módosittást a’ Bars Vármegyei követ is elfogadta, mert az Izenetben lévó feltétel, hogy arany és ezüst pénz mindjárt, és egyedül való folyamotba jöjjön, lehetetlen, azonban a’ Népet az arany és ezüst hasisra tett ajánlással, a’ puszta reménység mellett, a’ fizetésnek nem tellyesilhetóse'gében helyheztetni tanátsos nem lévén, szükséges lészen a’ fizetés módiárul, ’s eszközeiről tanátskozni, ’s ezt most nyilván ki is jelenteni.

Tsak nem egyes értelemmel megegyeztek a’ Státusok abban, hogy az Adónak basissát nem lehet másban, mint ezüst ’s arany pénzben helyheztetni; hanem az vált a’ legfőbb kérdéssé, hogy midón az Adó ajánlásnak hasissá megállíttatik, bele kelljen e’ egyszersmind és mindjárt a’ fizetés módjának elrendelésébe is ereszkedni ? vagy sem? — azok között, a’kik állítólag vélekedtek, voltak nevezetessen a’ Bi>ar’S ármegyei kiivet, a’ ki a’ 1811-diki rszág Dy ülésnek példája szerint, ad.112

quod eas Sua Majestas in l6-to editi eatenus Rescripti §pho, pro ordinario solutionis medio acceptaverit; quo igitur Contribuentes, quo minus eodem in pendenda Contributione uti valeant, orbari nequeunt; — Quum interim valor earum conventionibus cum privata duntaxat societate initis, mutationique obnoxiis niteretur, ac harum alteration ipsum etiam Contributionis quantum mutationem pati posset, ad casuin hunc antevertendum, Conventionalem monetam ea solum lege pro basi Contributionis deligendam censebat, si omnis alia pecuniae species e cursu exulaverit; secus de modo solutionis fore deliberandum; quapropter Nuncio adhuc sequentia: casui,z in contrarium, SS. et 00. circa medium solvendae Contributionis uberius tractaturi sunt adjici voluit; quod Ablegato quoque Comitatus Barsiensis eo probabatur, quod parte ab una, Nuncio, circa cursui rnox et exclusive restituendum aurum et argentum, inserta conditione effectuari, — parte vero ab alia, plebe Contribuente, facta ad basim Conventionalis monetae oblatione, fundamento nudae spei, ad statum insolventiae redigi nequeunte, de modo et adminiculis solutionis deliberare, idque clare enunciare, omnino sit necessarium.

Statibus in eo: quod offerenda Contributio, non alteri, quam Conventionalis monetae basi superaedificari valeat, unanimi fere sensu coalescentibus, jam de eo saltem disceptabatur: num stabilita basi, simul et actutum determinationem quoque modi solutionis subingredi, an huic supersedere oporteat? — E numero illorum, qui affirmativam sustinebant, Comitatus Bibariensis Ablegatus, exemplo Comitiorum anni 1811, quoad justae ligae et Conventionalis valoris moneta reve-