1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 95. ülés
507 SESSIO NONAGESIMA QUINTA. látyi kints tár nem hir ja, a’ sok háborúk által, mellyek a’ Monarchiának fenntartására elkerülhetetlenek voltak, kiürittetvén, a’folyó Adókul pedig lehúzni semmit nem lehet, mert az szükséges, es a’ Törvény azt mondja, hogy a’ köz-állapot szükségeire elégségesképpen kell gondoskodni, és így a’ bészámittásnak semmi fundusa nintsen; még is tsak ezek is már elég okok arra, hogy ezen bészámittás Tárgyában az Ország tsak azt a’ módot keresse, nielly a’ környülállásokkal legjobban megegyez, legczélerányossabb. — A’ számszerínt való bészámittás egyébberánt is, az már elóadattaknál fogva nagy labyrinthusba vezet; azért a’ calculustj tsak útmutató gyanánt használtatni véltek mind a’ bészámittandó summának kifejtésében, mind az Adónak ajánlásában, de hogy a’ Fó Kendekhez is a’ szerint küldődjön az Izenet, vagy pedig O Felségének is Felírás által eleibe terjesztessen, és ügy az Aerariummal számoltasson, azt nem javasolták, hanem az Elölülőnek előadása inellett megállották, hogy a’ bészámittásnak általlyános megemlitése mellett, egy bizonyos ahoz alkalmaztatandó summában ajánlasson a’ jövendőre való Adó. Hasonlóképpen tsak az általlyános bészámittás módját fogadta el a’ Temes Vármegyei követ, mert a’ számszerínt való bészámittásnak mind kifejtésében mind a’ módjában sok akadályokat látott. Mert ha mindjárt lehetne is olly summát kitalálni, nielly az igazsággal megegyezne; de ha az Adó a’miatt anyira megkevesedik, hogy az elrendeltetésének fedezésére elég nem lesz, akkor más jövedelmekből kell pótolni, ez eránt pedig az Uralkodással kellene értekezni, és így mi magunktól a’ számszerint való bészámittást el nem határozhatjuk. praxi obstarent obices, signanter, quod stipendia a militibus nequeant recipi, sed neque Aerarium Regium, diuturnis, quae salus Monarchiae exegerat bellis exhaustum, onere isthoc gravari; quod item e currenti Contributione, sive quod hujus et de praesenti legalis, eaque inevitabilis adsit necessitas, sive quod ex mente legum, Status publici necessitates, tectas esse oporteat, supputari nihil possit, alter vero haud exstet imputationis fundus, sufficienti certe in id deservire motivo, ut talis adoptetur imputationis modalitás, quae modernis, quam maxime conveniat circumstantiis, praesuseeptoque respondeat fini; — quocirca, quum numericam imputationem, inextricabilibus obnoxiari difficultatibus, jam supra demonstrassent, etsi exhibiti Circularis calculi, in eruitione tum supputandae, quum titulo futurae Contributionis offerendae Summae, per modum subsidii capiendum usum, ita tamen, ne seu mittendum Exc. Proceribus ingrediatur Nuncium, seu Repraesentationem, non abnuerent, ultro in Praesidis concesserunt sententiam, ut nimirum facta in abstracto imputationis mentione, huic admensuranda titulo futurae Contributionis offeratur Summa. Eandem plane , Ablegatus quoque Cottus Temesiensis sustinebat sententiam, tum in eruitione imputandae summae, quum in ipsa ducendi numeriei calculi modalitate, se infinitos cernere ajens obices. — Nam posito etiam, talem quae aequitati conveniat, summam erui posse, si tamen hujus supputatione, Contributio in tantum diminueretur, ut legali destinationi suae amplius haud responderet, defectus ex aliis sarciendus foret proventibus, de quibus praevie cum regimine esset tractandum, ut adeo citra hujus influxum, numerica imputatio nequidem suscipi valeat. 92 *
