1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 94. ülés
KILENCZ\ EIS - NEGYEDIK ÜLÉS. vésbbé fel nem szabadítja, mivel az utóbbi Királyi Válaszban annak tsak a’ practicabililássa vagyon kérdésbe véve, mellyet száinszerínt az ajánlásban való alkalmaztatással legjobban meg lebet mutatni; úgy sem a’ pénznek többfcleségc , melly 1811-dikben is úgy volt, még is ajánltatott Adó, és tsak azon pénzben fog fizettetni, a’ melly folyamotban lészen; sem pedig a’ Só árában , és a’ kereskedésben kivántt kedvezések, nem tartoztathatják, mivel ezen kedvezéseknek, ba megengedtetnek is, sikerét, tsak jövendőben érezheti az Adózó, egyébbaránt is nem törvényesnek vélték illy alku formán bánni az Adó ajánlással, és oda is magyaráztathatna a’ dolog, hogy ezen kedvezéseket , mellyekben a’ privilegiatus Státus legnagyobb részt vészén, az A- dóval akarjuk pótoltatni. — Úgy a’ Portalis eligazittásokra sem lehet az Adó ajánlást hallasztani, mert az még a’ Conscriptiótúl függ. — Ekképpen a’ Többség által elhatároztatván, a’kerületbéli javallattal ellenkezőleg, az A- dónak mind mennyiségében, mind minéműségében ballasztás nélkül való megajánlása, olly móddal, hogy azzal együtt mind azon segítő modók, és eszközök, mellyek a’ kerületi javallatban elúadatnak, Ö Felsége eleibe terjesztessenek, az e’ Tárgyban való további értekezéseiket a’ Státusoknak nem ellenzetté az Elölülő kerületbéli Ülésekben folytattatni, és a’ Státusokat arra figyehneteseknek lenni kívánta, hogy olly ajánlást tegyenek, melly elfogadható, és a’ környülállásokhoz alkalmaztatott legyen, mert külömben kevesebb haszna lészen az ajánlásnak, mintha még most a’ Felírást a’ nélkül tették volna, — ’s ezzel az Ülést eloszlatta. 552 tione Regfa, hujus nonnisi practicabilitas in dubium voratur, banc verő in ipsa oblatione, nutnerica illius applicatione demonstrare licebit; — pecuniae diversitatem non, haec enim jam et anno 1811 praeexstitit, Contributio tamen oblata, et in illa, quae in cursu fuit, pecuniae specie dependebatur; — Elevatum poiro salis pretium , et desideratos Commerciales favores aeque non, quum horum salutaris effectus in plebem Contribuentem tardius saltim dimanaturus sit, et in quantum oblatio haec legali niteretur Statuum obligationi, maximaque e concedendis favoribus in privilegialum statum redundatura esset utilitas, si haec per modum pactionis fieret, inferri haud immerito posset, attactos favores Contributione compensandos intendi; — non obstare denique et Portarum rectilicationem, quum Conscriptio sit praemittenda. — Plerisque in hanc sententiam abeuntibus, a Circulari opinione recessum, et oblationi Contributionis manus mox admovenda determinabatur, ita tamen, ut proposita in Circulari projecto subsidiaria media, et adminicula, Suae Majestati eadem, qua oblatio fiet, Repraesentatione de. misse substernantur; — quo circa continuandas in Circulis consultationes Praeses equidem non difficultabat, monuit tamen, eo serio esse advertendum, ut oblatio, et acceptabilis sit, et circumstantiis commensurata, quum secus hujus minor, ac si absque illa Repraesentatio submitteretur, futura sit utilitas. Post quae Sessioni finem imposuit.
