1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1926 / 80. ülés

is lehetne tsinálni, mert verettessen bár akár mennyi papiros pénz, de ha hitele nintsen, haszontalanná válik. — Azért tovább is serkentette a’ Státuso­kat, hogy a’ Fő Rendekkel való egye­sülésnek kedvéért, a’ 09-dik és 4l-dik Czikkelyek eránt előbb tett javallatját elfogadják. Ugyan is a’ Pest és Moson Várme­gyei követek, sem a’ Bánk hiteleiben kárt tenni, sem annak belső elrende­lésébe , és az Uralkodásnak befolyásá­ba avatkozni nem akarván, és tsak egyedül azt kívánván szem íigybe tar­tani, hogy Magyar Országra, melly tsak az arany és ezüst pénzbe helyez­teti bátorságát, a’Bánk munkálódásai­­nak semmi befolyása Törvényesen el ne esmértessen; minthogy ezek már a’ 40-dik és több Czikkelyekben eléggé kimerítve vágynak; a’ mik pedig a’ 39- dik Czikkelynek második részében mon­datnak , azok egyenesen a’ Bánknak belső mivolttát érdeklik, a’ 4I. Czik­­kelyben pedig a’ mi vagyon, azt nem ezen helyen, és nem illy móddal, hogy az Uralkodásnak intézetei oltsároltassa­­nak, hanem más kérelem formába, hogy tudniillik Hazánkban a’ Termesz­tésbéli iparkodás elősegítessen , és hogy e’ végett elegendő jó pénz az Or­szágba befolyhasson, kérni szükséges­nek vélték. Azért az Elölülőnek ja­vallatába egészen megegyeztek; — és ezeket követték Zólyom, Fehér, Ba­ranya, Sáros, Heves, Torna, Bihar, Ugotsa, Arad, Torontál, Szerem, Po­­sega Vármegyéknek, és Eperjes, Sza­badka Várósoknak küvetjei. Ekképpen tehát a’ Többségnek megegyezésével határoztatok, hogy a’ Fő Izenetnek 39-dik Czikkelyében azon szavak helyett : quod pro fundandis operationibus minus reales partes ad­­hihet\ tétessen: cujus operationes hac basi non nituntur; tovább pedig azon SESSIO OC] OO. velint, fine obtinendae cum Exe. Proceribus coali tinnis ad propositionem per sc in superioribus factam, acce­dere. rUAGESIMA. 279 Comitatuum Pesthiensis, et Moso­­niensis Ablegati, nec Credito Mensae Argentariae praejudicare, nec internam ejus Coordinationem, aut influxum Re­giminis vellicare, cupientes, id unice praecaveri desiderabant; ne consecta­ria Operationum Mensae Argentariae, in respectu Regni Hungáriáé, quod se­curitatem suam nonnisi in aurea, et argentea Moneta reponit, ulla ratione legaliter agnoscantur, quia autem hoc §phus 4O. et alii plures abunde exhau­sissent, ea vero, quae in altero §phi 39. membro adducuntur, directe inter­nam Mensae Argentariae Coordinatio­nem tangerent, illud denique, quod in §pho 4U continetur, non hujus es­set loci, sed nec ita, ut Regiminis In­stituta perstringerentur, verum potius in forma postulati, ut nimirum in Pa­tria industria sublevetur, hocque sco­po refluxus sufficientis aeris parati pro­curetur, peti deberet, Projecto Praesi­­dis per totum annuerunt: quibus et Cottuum Zoliensis, Albensis , Bara­­nyicnsis , Sarossiensis , Hevessiensis , Tornensis, Bihariensis, Ügotsiensis, Aradiensis, Torontaliensis, Sy rrrfiensis, Posegani, nec non L. R. Civitatum E- perjessiensis, ac Maria Theresiopolita­­nae Ablegati accesserunt. Hac igitur ratione potioritate deci­sum exstitit: Ut in primitivo Nuncio verbis: quod pro fundandis Operatio­nibus minus reales partes adhibet, ver­ba: ejus Operationes hac basi non ni­tuntur , substituantur; in ulteriori au­tem textu post verba : ut Institutum 70 *

Next

/
Thumbnails
Contents