1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1926 / 78. ülés

MET VEX - XYOLCZADHv t LÉS. lia bár tüstént felvetettetne is ezen Tároy, még sem lehetne a’ teendő Tör­vényes Rendeléseknek sikere előbb, mint az Ország Gyűlésnek végén, midőn az articulusok sanctionáltatni szoktak; azért, ha tsak at túl tarta­ni nem kell, hogy a’ kiküldöttségek munkái a’ jelen Ország Gyűlésen fel nem vétetettnek, a’ Correlatiők Tár­gyát előkellőképpen nem lehet fel­venni. Mellyre az Elölülő azt jegyzetté meg, hogy ha a’ Sanctionálásra nézünk, akár mi Diaetalis Tárgyról való rende­lésnek sem lehet előbb Törvényes si­kere, mint az Ország Gyűlésnek végén, és éppen azért a’ Tárgyak felvételének sora semmi külömbséget nem tesz. De itt arra kell nézni, hogy egyébb Tár­gyakban lévén Törvényes rendelések, ha megszüntetnek is a’ parantsolatok, helybe lép a’ Törvényes provisio. De a’ Correlatiők dolgában Törvény nem lévén, provisio nélkül maradna az Or­szág; tekinteni kell továbbá az egyez­tetésre, és a’ Feladásnak elfogadható** ságára is. Mert hogyan lehet a’ provi­zóriumnak megszüntetését reményleni, ha tsak egyszersmind az is ki nem je­­lentődik, hogy az Ország Rendei azon­nal annak helyébe a’ Törvényes rende­léseknek készittéséhez fogni akarnak. Ezen közben egybe ülvén a’ Fő Rendek Táblája is, Ő Cs. Kir. Fő Her­­czegségének holnap leendő Név napjá­hoz a’Fő Rendek köszöntő tiszteletje­­ket tévén, mindnyájoknak nevekben GrófBrunsvik Jósef Ország Bírája, kö­szöntő beszéddel üdvözlötte a’ Csász. Kir. Fő Herczeget, mellynek Magyar íordittása így következik: sunt, quum Diaelalcs Articuli tunc pri­mum sanctionari soleant. — Xisi igi­tur de eo dubitandum sit, an Acta De­­putalionalia sub his adhuc Comitiis in pertractationem sumi possint? meri­tum Correlationis privatorum praefe­­renter pertractari haud posse innue­bat. Horum intuitu Praeses observavit: quod, si ad sanctionem duntaxat legis reflectatur, tunc series assumendorum objectorum nullam differentiam pariat, quum ante finem Comitiorum nulla dispositio vim Legis obtineat; — sed hic potius eo reflecti urgebat, quod aliorum objectorum intuitu non desint Leges, cessante proinde provisoria di­spositione, adsit Legis provisio, e con­verso, in objecto Correlationis nulla praeexistente lege, Regnum omni pro­visione carere debeat, — respicien­dum porro sit etiam ad assequendam coalitionem, ac ut substernenda propo­sitio acceptabilis evadat, quum reipsa sperari non possit Resolutiones sisten­das esse, nisi prompta Statuum et OO. voluntas, legalem illis provisionem a­­, ctutum substituendi declaretur. Dum haec agerentur, Exc. Proceres in Comitiali sua Sessione congregati, ex occasione onomasis Suae Serenitatis C. R. Domini Regni Palatini in crasti­num incidentis, imam suam veneratio­nem solennis dcvotiiG a "-gratulationis Do testaturi, communibus votis per Co­mitem Josephum Brunszvik, Judicem Curiae Regiae sequenti sermone pro­latis .salutarunt:

Next

/
Thumbnails
Contents