1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 74. ülés
211 SESSIO SEPTUAGESIMA. QUARTA. mondtak, felforgassák. — Hogy tehát a’ 12-dik Articulust 17yUyT ezzel ne rontsuk , azon kifejezés mellett: non probari tovább is még maradott, — és melléje állottak űjjoBban a’ Szala, Zólyom, Arvíi, eggyik Zemplén, Békés Vármegyei követek; Azt az ellenvetést, bogy itt tsak a’ factum számláltatok elő , de a’ Bírák az ő Tetteikkel nem érdekelteinek, világosította az Elölülő, hogy ha bár mondathatna is a’ Fő Rendek javallatjárúl, de a’ mint itt most kérdésben vagyon, nem lehet mondani róla, mert ott van a’Birák factumának érdeklése, midőn monda tik, receptis per eadem praeviis edictis, in obversum articuli 12. ITqO/T conformatae exfiiterint. — De még azt sem találta megegyeztethetőnek lenni, hogy a’ Fő Rendek ezen elmellőzése által a’ Bíráknak valamely princípiumot akarnának elő készíteni a’pénzbeli szövetkezéseknek elintézésére, midőn éppen ők tartanak attól, ne hogy a’ Bírák factuma ellen való kikelés által, minden már eddig fenn álló ítéletek felforgathassanak; és nagyobb zavarodás támadjon a’ JNép között. — Midőn azt mondják, hogy nem volt Törvény, melly szerint a’ Birák Ítélhettek volna, nem czéloznak azzal a’ régibb időkre, midőn még tiszta aranyban és ezüstben folytak a’fizetések, hanem a’ Banco-Czédulákra, és azoknak időnként külömböző, és a’ leszállítás által meghatározott betsére értik. Ila mindazonáltal a’ Státusoknak még is vagyon e’ részben aggodalmuk, lehet nyilván szólni a’ Fő Rendekkel, hogy valamint ők az ítéleteknek megsemmisedését, úgy viszont a’ Státusok, azoknak tellyes erőben való maradását megelóztetni nem akarják. Védelmezték még a’ Bírákat a’Pest, és Aha új Vármegyéknek, Esztergomi és Kalocsai Fő Káptalanoknak, úgy Comitiorum anni 1311yd alterentur quod ut sollicite praecaveatur, enunciationi non probari porro insistendum censuit; — et in hanc.opinionem concesserunt etiam Comitatuum Zaladiensis, Zoliensis, Arvensium unus, Zempliniensis, et Békesiensis Nuncii. Reflectebat ad haec Praeses: quod etiamsi de projecto E\c. Procerum dici valeret, illud ad Judicum etiam operationes non extendi, hoc ipsum tamen de modificatione, quae in quaestione est, statui amplius non possit, quum hujus verba: receptis per eadem praeviis Edictis, in obversum Art. 12. lrqO/T conformatae exstiterunt reipsa Judicum facta feriant. Excelsos porro Proceres, projecto suo, prine *'pia Correlationis praestabilire velle, eo jam minus dici potest, quum potius illi ipsi suam de eo manifestent sollicitudinem, ne facto propositae Judicum subsunitionis, latae jam sententiae evertantur, ac ita Regnicolae majori exponantur confusioni. — Dum autem Leges non praefuisse dicunt, id non ad antiqua tempora, ubi omnes solutiones in auro et argento praestitae fuerunt, sed ad schaedas Bancales, et successivam valoris earundem decrescentiam referri debet. Ad omne interim dubium plene tollendum Excelsis Proceribus clare declarandum proposuit, quod quemadmodum illi latarum hucdum sententiarum retractationem, ita SS. et OO. earundem approbationem praeoccupative declarare nolint. In rem hanc pari sensu proloquuti sunt Comitatuum Pest, et Abauj, Capitulorum item Strigoniensis et Co- 53*
