1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1926 / 71. ülés

1ÍETVEN - EG YEDIK lLÉS. nkárki is nevelhesse, hanem egyedül a’ Szülék. es ott van az is, quod Sta­­tutum contra salutem animae nihil va­let, már pedig a’ Catholicusok azt tart­ják. hogy salus animae a’ hit ,’ az atyai hatalomnak is tehát ezzel mérsékelve kell lenni; a’ 70-dik 1825. Articulus pedig a’ jó neVele'sról váló gondosko­dást O Felségére hizza.—A’ 105. 1725. Articulus azokról szóll, a’ kik otthan henyelnek, hogy az illyen fióknak hasznos foglalatosságokba való alkal­maztatásáról, a’ Helytartó Tahats te­gyen Rendelést* ez is tehát a’kormány befolyását a’ nevelésbe mutatja. — \’ 15. és 67. I79O/I Ariiéul, eló gondol­kodtak a’ nevelesról, azt az Országos kiküldöttségre hízván: ez elöztctne most az által, ha a’nevelők eránt va­ló megszoríttatása a’ szüléknek mint clökellö serelem feladatna. O Felsége mint Apostoli Király ezt el sem is fo­gadhatná; azért O is tsak a’ Tudomá­nyos kiküldöttségrehagyatni vélte, tsak azon kifejeze'sben: unice fiudio conci­liationis, leven észrevétele az: unice szavatska ellen, mellyet el nem fogad­hat azért, mert ő erre nem egyedül az egyesülés kedvéért, hanem tulaj­don meg-gyözódése által is vezérelte­tik, ’s ezen nyilatkoztatását a’Jegyző- Könyvbe iktattatni kérte. * Éhez állott egészen az Esztergomi í ó Káptalan követje , azt adván hoz­za, hogy valamint az Evangelicusok­­nak a’ külföldi Akadémiákról való tilal­ma azért sérelem , mert a’ 26-dik Arti­culus I79O/T ezt megengedi, ügy sé­relem volna az Evangelicus Nevelők­nek Catholicus ifjak mellett, és ezek­nek az Jivangclica Iskoláktól való tilal­ma, ha ezekről positivus Törvény vol­­na; ügy a’ Prologiális 9-dik Czik* kely tsak példaképpen említti az Atyák, nak.a Nevelésben való jussokat, de ott »intsen kitéve, hogyan neveljék 181 máé nihil valeat; at vero dogma Ca­tholicorum tenere, quod salus animae infide consistat; qua proinde potesta­tem parentalem temperari, nulli sub­jacet dubio; — articulum 70. 1725 curam bonae educationis, Suae Maje­stati deferre; — articulum porro 105. 1725 sonare de illis, (pii domi delite­scunt, et quorum proficuam adplica­­tionem Consilium Locumtenentiale cu­rare obligatur, novó in id argumento, quod exccutiva potestas ad Educatio­nem influxum omnino habeat. — Ar­ticulis demum 15. et 67. I79O/T per oxmissionem Ilegnicolaris Deputatio­ns, de Educatione abünde prospectum haberi; cujus Operatum proponendo circa liberum Educatorum delectum Gravamine, per Suam Majestatem, qua Hegem Apostolicum, alioquin haud ac­ceptando praeoccuparetur, quod haud consultum fore censebat; — in cujus sequelam, e constructione: unice stu­dio coalitionis voculam : unice exmitti ex eo optabat, quod illum non tan­tum studium coalitionis, verum pro­pria intima convictio determinaverit, quam declarationem Diario quoque inseri petiit. In eandem ibat sententiam Metro­politani Capituli Strigonicnsis iVblega­­tus, hoc. adhuc addens? prohibitionem exitus Evangelicorum ad exteras Aca­­demias ideo saltem Gravamen consti­tuere, quia art. 26. 17Q0/1 exitum di­recte admittit; ita prohibitionem quo­que Informatorum Evangelicorum. pe­nes proles Romano Catholicas, et ha­rum a Scholis Evangelicis avocationem, tunc demmn pro Gravamine reputan­dum fore, si de his quoque positivae exstarent Leges. At vero Tit. Prolog. 9. exempli di>ntaxat gratia commemo-

Next

/
Thumbnails
Contents