1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 71. ülés
ban meg nem egyezéseket es az első izenetbez e’ Tárgyban való szoros ragaszkodásokat jelentetlek, ’s ezen njilatkoztatásokat különösen a’ Jegyző- Könyvbe is iktattatni kérték. Mert nem leven példa, hogy valaki az Evangelicals Nevelők es Tanítók miatt, a’ Ib Catholica bitről eltért volna, semmi oka. és szüksége a’ tilalomnak elin182 HETVEN - EGYEDIK ÉLÉS. tsen: . a’ társalkodásból vontt aggodaoomg ß"I9V58Ä Z'lt: í fTí KJ betne megállani, sott minden más Polgári egybe kottetést, eggyütt lakást, mellyek mind a’ kijelentett aggodalomra alkalmatosságot adhatnának, elkellene tiltani, azért itt is a’ félelem tsak lehetőségen fundáltatván, a’ lehetőség pedig tilalomnak okot nem szolgáltatván, de még az is, hogy minden bőn rendnm existimabant, quod nullo per Evangelicum Educatorem, ad amplectendam religionis Evangelicae professionem allecti Catholici discipuli exemplo exstante, neque ulla Interdicti seu ratio, seu necessitas subversetur. Desum tum vero a mutuo consortio argumentum, nimis longe petitum sit, quia, si hoc argumentum staret, nec mixta matrimonia, neque Tutoratus subsisterent, imo omnis civilis correlatio et cohabitatio, quae pariter declaratae sollicitudini occasionem praeberet, interdicenda foret; quamobrem metu, qui obtenditur saltem in possibilitae radicato, possibilitate vero, Interdicti sufficientem causam haud suppeditante, sed et secus, tum ideo, quod omnis similis reatus penitus praeverti nequeat, quum, quod ad casum reális seductionis, art. 2Ö. 17q0/1 sufficiens bu eltávoztattasson, lehetetlen lévén.a'me* statuatur poena, pro ratione circum-nyire pedig valaki az eltsábittás vétkében esne, a’ 26-dik Articulus elegendő büntetést, melly a’ kidolgozandó büntető Törvény Könyvben még bővíttethetik, rendelvén, kívánták hogy ezen sérelem, mintelőkellő Gravamen O Felsége eleibe terjesztessen, és a’ Parantsolatoknak vissza vétele kérettessen, mert ezen megszorítfás a* legfőbb természetes just, és a’ legérzekehvebb m * részit a’ Polgári helyheztetésnek érdekli; azon Tudománybéli kiküldöttség munkája pedig, a’ hová a’ mostani feleletjek által a’ Státusoknak a’ sérelem hallasztatni intéztetik, tsak a’ köz, nem pedig a’ különös nevelésről vagyon. Az Előlülő, ezen Tárgynak velejében, már az előbbi kétszer ízben róla folytatott Országos Tanátskozások alkalmatosságával, mind a’ két részről elegendő okok adattatván elő, és már azon a ponton lévén a’ dolog, hogy tsak a Fo Rendekkel való megegyesű-stantiarum, in elaborando Codice Criminali adhuc amplianda; hinc laesionem hanc, qua perferens Gravamen, Suae Majestati remonstrandam, sublationemque Interdicti expetendam, motivo etiam illo, urgebant, quod restrictio haec, connata plane parentum Jura, et delicatissimam nexus civilis partem adfieiat, objectum autem Operati Peputalionalis, ad quod praesens Gravamen relegari intenditur, non privata, sed publica Educatio constituat. Argumentis, quoad rei meritum, in praecedentibus binis Regnicolaribus consultationibus, jam sufficienter exhaustis, Praeses negotium in illo esse cardine positum observans, ut de modo saltem differentes utriusque Tabulae opiniones conciliandi, esset cogi-
