1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1926 / 71. ülés

ban meg nem egyezéseket es az első izenetbez e’ Tárgyban való szoros ra­gaszkodásokat jelentetlek, ’s ezen nji­­latkoztatásokat különösen a’ Jegyző- Könyvbe is iktattatni kérték. Mert nem leven példa, hogy valaki az Evan­gelicals Nevelők es Tanítók miatt, a’ Ib Catholica bitről eltért volna, sem­mi oka. és szüksége a’ tilalomnak elin­182 HETVEN - EGYEDIK ÉLÉS. tsen: . a’ társalkodásból vontt aggoda­oomg ß"I9V58Ä Z'lt: í fTí KJ betne megállani, sott minden más Pol­­gári egybe kottetést, eggyütt lakást, mellyek mind a’ kijelentett aggodalom­ra alkalmatosságot adhatnának, elkel­lene tiltani, azért itt is a’ félelem tsak lehetőségen fundáltatván, a’ lehetőség pedig tilalomnak okot nem szolgáltat­ván, de még az is, hogy minden bőn rendnm existimabant, quod nullo per Evangelicum Educatorem, ad ample­ctendam religionis Evangelicae profes­sionem allecti Catholici discipuli exem­plo exstante, neque ulla Interdicti seu ratio, seu necessitas subversetur. De­sum tum vero a mutuo consortio argu­mentum, nimis longe petitum sit, quia, si hoc argumentum staret, nec mixta matrimonia, neque Tutoratus subsiste­rent, imo omnis civilis correlatio et cohabitatio, quae pariter declaratae sollicitudini occasionem praeberet, in­terdicenda foret; quamobrem metu, qui obtenditur saltem in possibilitae radicato, possibilitate vero, Interdicti sufficientem causam haud suppeditan­te, sed et secus, tum ideo, quod omnis similis reatus penitus praeverti neque­at, quum, quod ad casum reális se­ductionis, art. 2Ö. 17q0/1 sufficiens bu eltávoztattasson, lehetetlen lévén.a'me* statuatur poena, pro ratione circum-nyire pedig valaki az eltsábittás vétké­ben esne, a’ 26-dik Articulus elegendő büntetést, melly a’ kidolgo­zandó büntető Törvény Könyvben még bővíttethetik, rendelvén, kívánták hogy ezen sérelem, mintelőkellő Gravamen O Felsége eleibe terjesztessen, és a’ Pa­­rantsolatoknak vissza vétele kérettes­­sen, mert ezen megszorítfás a* legfőbb természetes just, és a’ legérzekehvebb m * részit a’ Polgári helyheztetésnek ér­dekli; azon Tudománybéli kiküldött­ség munkája pedig, a’ hová a’ mostani feleletjek által a’ Státusoknak a’ sére­lem hallasztatni intéztetik, tsak a’ köz, nem pedig a’ különös nevelésről va­­gyon. Az Előlülő, ezen Tárgynak vele­jében, már az előbbi kétszer ízben ró­la folytatott Országos Tanátskozások alkalmatosságával, mind a’ két részről elegendő okok adattatván elő, és már azon a ponton lévén a’ dolog, hogy tsak a Fo Rendekkel való megegyesű-stantiarum, in elaborando Codice Cri­minali adhuc amplianda; hinc laesio­nem hanc, qua perferens Gravamen, Suae Majestati remonstrandam, subla­tionemque Interdicti expetendam, mo­­tivo etiam illo, urgebant, quod restri­ctio haec, connata plane parentum Ju­ra, et delicatissimam nexus civilis par­tem adfieiat, objectum autem Operati Peputalionalis, ad quod praesens Gra­vamen relegari intenditur, non priva­ta, sed publica Educatio constituat. Argumentis, quoad rei meritum, in praecedentibus binis Regnicolaribus consultationibus, jam sufficienter ex­haustis, Praeses negotium in illo esse cardine positum observans, ut de mo­do saltem differentes utriusque Tabu­lae opiniones conciliandi, esset cogi-

Next

/
Thumbnails
Contents