1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 70. ülés
SESSIO SEPTUAGESIMA. 171 tátik azzal, armi a’ 39-dikben mondatott t. i. a’ 39-dikben az van: nullatenus possunt consentire in id, ut infiitutum tale infiuxum ad Regnum quoque Hungáriáé exerat; a’ 4i-dik pedig ügy kezdődik: reipsa quam parum spei ex operationibus Mensae Argentariae Viennensis in prosperitatem Regni Hungáriáé deduci queat, vel inde elucet, tehát tsak ngy an van valami, ha kévés reménység is, ezen Bánknak hasznaihoz Magyar Országra nézve; ellenkező az avval, hogy minden behatását Magyar Országra előbb megtagadjuk, 2) hogy conglortieratae opes in urbe Viennensi haereant, ezt a’ Bánknak egyedül tulajdonittani nem lehet, mert egész világban úgy van, hogy tsak a’ Nagy- Városokba siet a’ pénz. 3) A’ tristis egestasért sem lehet a’ Bánkot okozni, mert ez most közönséges crysis nem tsak a’ mi Hazánkban, hanem más Országosokban is, mellyet eggy Bétsi Bánk nem okozhat. — Többnyire ezen egész Czikkelvnek semmi ereje nintsen; Sokkal Nyomosabb okok vannak a’ 43-dik Czikkelyben, mellyben a’Fő Rendek már meg egyeztek, és mellyel a’ 4l-dik Czikkely egészen szükségtelenné tétetik, azért ezt ugyan egészen, a’ 5gdikből pedig a’ fenn meg jelölt szakaszokat ki hagyathatni javasolta. A’ Pest Vármegyei követ sem találta az 1807-dik és 1811-dikEsztendőbéli Ország Gyűléseknek okoskodásit, a’ mostani kÖrnyülállásokra alkalmaztathatnak lenni, mert akkor a’ Banco- Cze'dulák ugyan tsak ismét papiros pénzel váltattatván fel, ellenben az Ország egyedül az ezüstben aranyban találván biztosságot, méltán mondhatta hogy nintsen valóságos hasissá a’ Váltó-Czéduláknak , de a’ mostani Bank-Opcratióirúl azt nem mondhatjuk, mert tsak ugyan tapasztaljuk, hogy ezüst pénz talpon épült t. Sőtt egy helyen arról grlum quoque Hungáriáé infiuxum exerat , — in illő vicissim : reipsa quam parum spei ex operationibus Mensae Argentariae Viennensis in prosperitatem Regni Hungáriáé deduci queat, vel inde elucet, quod si igitur aliqua, etiamsi parva, adsit spes dimanaturae e mensa argentaria in Hungáriám utilitatis, qui potest, omnis illius jarn in antecessum ad Hungáriám negari influxus. — 2-do Id: quod conglomeratae opes in Urbe Viennensi haereant, unice Instituto Mensae Argentariae attribui nequit, quum ubivis pecuniae ad Metropoles confluant. — 3-tio nec trir stis egestatis causam in mensam argentariam conjici posse, crysis enim haec non huic solum sed et aliis Regnis communis est, quam Viennense tale Institutum adferre nequit. — In reliquo , §pho huic omne deesse pondus, multoque ponderosiora §pho 43-tio, eui Exc. quoque Proceres aquieverun^ quive 4l-um absolute supervacaneum reddit, inesse argumenta, quapropter illum quidem ex toto, ex 3Q-0 vero, praedesignatas constructiones exmitti svadebat. Neque Ablegatus Comitatus Pestiensis, argumentationes Comitiorum annorum 1807 et 1811 praesentibus congruere judicabat circumstantiis; -— Schaedis enimBancalibus eotum itidem charta relutis, Regnum, cui legalis onica justae ligae moneta est, merito dicere potuit, Schaedas Bancales reali basi carere; — at vero de moderilis Bancalibus operationibus, quarum basim Conventionalem monetam constituere experimur, id eo minus statui posse, quod dum alibi de eo conquerimur, quasi omnes opes Viennam perdS*
