1825-1827 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1926 / 69. ülés

SESSIO SEXAGESIM V NONA. 16S Vénytelen P.arantsolatok ellen, orvos­lás szereztessen, az Elölülőnek javallat­ja melle állott. — Ellenben Posony, Soprony, Trenche'n, Liptó, Hars, Veszprém, Gyúr, Komárom, Iíonth, Zólyom, Abaúj, Ungh, Gömör, Bor­sod, Bihar Vármegyéknek követjei azt állították, hogy mivel a’ Bírót semmi más nem kötelezheti, mint a’ Törvény, igazság és a’ Lelki esméret, nem lehet a’ Bírákat azzal menteni, hogy a’ Tör­vényhatóságok elfogadták a’ Királyi Rendelő parantsolatokat, mert az ó megfontolásoktól függött, hogy Tör­vény és Igazság szerint alkalmaztathat­ják e’ azon parantsolat után itéletjeket. Az 1790-diki 12-dik Articulushan ta­lálhattak Törvényt, hogy Pátensek és Parantsolatok által az Országnak Tör­vényt szabni nem lehet, de még talál­hatták azt is ottan, hogy semminemű ítélő székeknél az illy parantsolatok el­fogadhatók ne legyenek ;sőtt az 1811/2- diki Felírásában az Országnak láthatták éppen ezen Tárgyra megmondva len­ni , hogy a’ Birák az adandó Rendelé­sek szerint nem ítélhetnek, és hozandó ítéleteik is erő nélkül valók lesznek; hibásakká tették tehát magokat, duplán, mert nem tsak Törvény nélkül, hanem éppen az Országnak már eleve kimon­dott Idaeája ellen tették itéletjeiket. Sokkal nagyobb tekintetet érdemelnek a’ Bíráknak, mint a’ Politicus Tisztvi­selőknek a’ Törvény ellen való tseleke­­deteik, mert a’ Bíráknak Törvény és Igazság szerint való keletjeikben függ minden Hazafi és Polgár Személlyének ’s vagyonainak bátorsága; ezeknek te­hát kiváltképpen szükség a’ Törvény­től fügni, és a’ mellett szorosan meg­maradni, ügy hogy ámbár más Politi­cus hibákat elhalgatni lehet, de a’ Bí­ráknak Törvénytelen tselekedeteiket legkisebben sem. — Magok a’ Fő Rendeknek utóbbi Izenetjekis alkalma-ex quo Judices nil praeter Legem, Ju­stitiam , et Conscientiam ligare possit, eosdem nec per id excusari stafuebantt quod Jurisdictiones Edicta Regia acce­ptaverint, ad illos enim pertinebat dis­quirere, num ferendae juxta Edicta Sententiae, legi et justitiae cohaesurae sint? Praesto fuit art. 12. I79O/I, quo positive cavetur, ne Regnum Patenta­­libus, atque Edictis gubernetur, quodve haec nec in Judiciis accepta?! possint, imo e Repraesentatione Statuum anni 1811/2 reflexe ad substratam recte ma­teriam, intelligere iis licuisset, senten­tias in conformitate edendarum proviso­­riarum Regiarum Ordinationum feren­das, jam in antecessum pro invigoro­­sis declaratas haberi; — duplici itaque illos culpa teneri, in quantum non so­lum praeter Legem, verum directe in obversum manifestatae per Regnum ideae, sententias tulerint. — Longe interim majori subjacere censurae Ju­dicum, quam Politicorum Officialium illegalia facta; quo certius enim est, omnem personalem et realem civium securitatem, a legalitate et justitia sen­tentiarum pendere, eo in illis ferendis Legum tenoribus strictius inhaerere oportet, atque ideo recte, illegalia Ju­dicum facta silentio praeteriri nunquam posse, etiamsi id, quoad defectus Poli­ticos quandoque citra noxam eveniat. Ipsum illud, quod postremo Excelso­rum Procerum Nuncio innuitur, prin­cipium, non praeexistente quoad Cor­relationes privatorum lege, Judices juxta Edictum, Jus valide dicere potu­isse, sufficienti est motivo, ne haec Judicum facta transmittantur; esto e­­nim e verbis Xuncii: vix aliud facere potuerint haud obscure appareat, nec Excelsos Proceres de eo plene esse convictos, quod illegales hae senten­tiae declinari absolute nequiverint; stante tamen praeattacto principio, Ju- 4I *

Next

/
Thumbnails
Contents