1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 55. ülés
SESSIO Q L I S Q l A G E S 1 M A Q O I S T A, 653 tett elrendelése mellett a’ javallatnak, a’ Státusok megmaradtak. A’ Szent- Székeket az 1811-dikben volt okoknál fogva, a* Szathmár és Heves Vármegyei követek most is a’ Rendelés alul kihagyatóknak vélték, de a’ Többség, sem az 1811-dik Esztendóbéli okoknál, sem a’ most előadattaknál fogva, a’ tartózkodásnak , a’ Magyar Nyelvnek a’ Szent-Székeknél is leendő béhozatásában, helyt nem találván; minthogy abból sem a’ vallásra, sem más tekintetre nézve következést nem látlak; a’ Pereknek felyebb vitele is ebben akadályt nem tehetne, és minthogy törvény van arról, hogy senki a’ Káptalanbéli hivatalokra nem mehet, a’ ki Magyarul nem tud, következésképpen a’ Szent-Széknél lévő Bírák is Magyarul Ítélhetnek, — jóllehet az Elölülő az 1811-dikbenfennforgó okokat, a’ mint az akkori Ország Gyűlés Jcgyző-Könyvéböl kitetzenek, most is olly nyomossaknak lenni újjonnan előhozta, hogy azoknak méltán engedni, és hogy azoknál fogva, a’ kívánságnak elfogadását nem reményleni lehet; jóllehet a’ nagy Yáradi Káptalan követje előterjesztette, hogy az Egyházi Kend, a’ Magyar Nyelv elősegítésén való igyekezetének elég jeleit adta, például előhozván, hogy egyes Lelki - pásztorok , egész Tóth és Bátz Helységeket megmagyarosítottak, és ezután is a’ Magyar Iskolákban, és más sikeres Intézetekben ugyan ezt eszközölni fogják , de a’ vallás és más Egyházi kötelességeikben, ha bár a’ Püspöki és Érseki Szent-Székektől Tellyebb vitt Perek, nem is Romában, hanem itthon kinevezett legfelső Egyházi ítélő Szék által vi’sgáltatnak is, a’ Deák Nyelvnek használása el nem mellóztethetik. — Mindazonáltal azt adván még az előbbiekhez a’ Győr Vármegyei követ, hogy látván a’ Romai Consistóriumnak írásait, azokat sint idiomate. — Quantum terminos technicos attinet : sive hactenus usitati retineantur, sive his auctoritate Curiae deligendi hungarici substituantur, parum refert, dummodo publici Juris reddantur. — Et bis je motivis, in projecto Nuncii contentae, quoad Curiam dispositiones, suo loco relictae sunt, — Sacras Sedes motivo rationum anno 1811 adductarum, Comitatuum Szathmár et Heves Ablegati a provisione hac eximendas quidem judicabant, verum plerique, quum nullum seu Religioni, seu aliis respectibus detrimentum exinde imminere viderent, nec Anno 1811 nec de praesenti in medium prolata argumenta tanti esse ponderis credebant, ut linguae hungaricae apud Sacras Sedes introducendum úsum morari valeant; — Quocirca nec Appellatam impedimento esse ajebant; — quum positiva eatenus exstet lex, ut nonnisi linguae Patriae gnari, ad Canonicatus assumantur; proinde constituti ad S. Sedes Judices sententias hungaricas ferre possint. — Esto interim Praeses motiva Anno 1811 aducta, et per se, velut in Comitialis illius anni Diario continentur, denuo proposita, tanti observaverit esse ponderis, ut his et de praesenti cedere oporteat, ac nequidem sperari valeat,' Suam Majestatem hac in jparte votis Statuum esse delaturam; — ut ut porro Capituli etiam Magno Varadinensis Ablegatus, assiduos Cleri in promovenda Patria lingua conatus;1— in bungaricam transformatas per.-.nonnullos animarum Curatores, integras Slavicas et Rascianicas Communitates, — contestandumquej dehinc}, etiam in 'scholis hungaricis et aliis litterariis Institutis, similem zelum commemorando, Causas Coram S. Sede Episcopali, vel Metropolitana decisas, in via Appellatas quidem non Romae,^verum in Regn« 159
