1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 48. ülés
S E S S I O QUADRAGESIMAOCTAVA. 5t? fetett: signanter Articulis 5 : 1608. ante Coronationem, 15: I6l8. et 18: 1622. — Azonban minthogy azt tsak agyán állittani nem lehet, hogy a’ Magyar Kamara felírásai a’ Bétsi Kamara eleibe terjesztetnek, azért azon szavak helyett: Imperiali Camerae substerni, tétetett: per Imperialem Cameram pertractari A’ Bihar Vármegyei követ, az Aradi Cajneralis pusztáknak, Hengenmüller, nem hazafinak lett kibérlésére nézve, még Albert Királynak 6-dik és az 1715. Esztendei 15-dik Törvény Czikkelyeket is az Izenetbe iktattatni, külömben pedig a’ Jegyző könyvbe irattatni kívánta. — Mellyet az Elölülő nem ide tartozandónak lenni Ítélt, mivel ha bár a’ haszon-bérlő hazafi nem volna is, itt a’ Kamarának függetlenségéről lévén sző, és az Aradi Pusztáknak kiárendálása is tsak annyiban emléttetvc'n, a’ mennyiben a’Be'tsi Kamarának közben járásával történt, — az hogy nem hazafinak adatott a’ haszonbérlés, á’ Gravamenek közé tartozandó, nem pedig, a’ Kamara függetlensége tárgyához. — Mindazonáltal még a’ Somogy és Szathmár Vármegyei követek az elő hozott törvényeket a’ Kamara függetlenségére annyiból alkalmaztathatóknak vélték, mivel éppen annak, hogy a’ Magyar Kamara nem halgattatott, tulajdonítot ták ezen idegennek lett haszonbérlést. — Ellenben a’ Vas, Zala, Veszprém, Temes Vármegyéknek követ jei, minthogy ez eránt külön Gravamen vagyon, ide vegyitteni nem vélték alkalmatosnak, és olvastatván az Albert Király Törvénye , minthogy az tsak a’ Hamiinczadokról, és Bánya jövedelmekről szóll, a’ 13-dik Articulus pedig 1715. nem kizárólag emlitti a’ hazafiakat, azért a’ többség meg egyezett abban, hogy azok itt ne emléttessenek. — A’ Fehér Vármegyei követ pea. c. — 15: 1618. et 18: 1622. — In quantum autem asseri haud posset: remonstratiojies Camerae Hungaricae, imperiali Camerae substerni, substitutae voces: per imperialem Cameram pertractari —• Comitatus Bihariensis Ablegatu* reflexe ad Cameralis Praedii Aradiensis Hengenmüllero, qua extraneo factam exarendationem, Alberti Regis Deer. Art. 6. et lo. 1715. in Nuncio provocari, vel saltim Diario inseri optabat; — At Praeses ab his, velut ad rei meritum haud spectantibus praescindendum esse existimabat; agitureniin hic, irreflexe ad ipsam Arendatoris personam, unice de Independent Camerae; quaestionataeque exarendationis in Nuncio ea saltim in parte fit mentio, qua Exarendatio cum interventu imperialis Camerae evenerat. — Id vero quod Arenda extraneo cessa fuerit, distinctum ab independent Gravamen constituit. — Comitatus interim Sümegit et Szathmár Nuncii provocatas leges, ad independentiam quoque Camerae hungaricae. ex eo applicari posse censebant, quod extraneis facta Exarendatio, illi recte circumstantiae attribuenda sit, quod Camera Hungarica audita non fuerit; — Comitatuum contra Castriferrei, Zala, Vesprim, et Temes Ablegati, separatum eatenus exstare gravamen obvertentes, supervacaneam credebant praeattactarum legum hic loci citationem; — prout et perlectis praevie iisdem legibus, quum xVlbertina lex de Tricesimis saltem et proventibus fodinarum sonaret, Articulus vero 15: 1715, extraneos diserte haud excluderet; ex voto pluralitatis nulla praeattactarum legum Nuncio injecta est mentio. — Comi- 130
