1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 48. ülés
512 nem egyenesen Ö Felségének teszí; O Felsége pedig ezen tárgyakban, kit akar azután meghalgatni, es kinek a’ Tanátsa után adja Királyi Rendeléseit, az Ö Felségétől függ, es nem lehet Ö Felséget megszoritfani abban, bogy netnclly tárgyakban a’ Betsi Kamarát vagy akár melly más Dicasteriuroot is, meg ne kérdezzen, de mihelyest ennek hivatalos hathatósága nintsen a’ Rendelés te'telhc, melly magának a’ Felségnek vagyon feltartva, a’ függőséget mindjárt nem lehet állíttani. Es az illyeten befolyásánál is a’ Rétsi Kamarának, a’ Magyar tárgyak mindenkor a’Magyar Consiliariusok által munkáltatnak, a’ Király i Ilendelesek pedig ezekre, mindég ü Felsegenek tulajdon alá írása alatt, nem pedig a’ Betsi Kamara utján küldetnek a’ Magyar Kamarához. Azért midőn ezen Czikkelyben az mondatik: Candidationes Imperiali Camerae subßerni, a' Panasz tovább terjed, mint a’ valóság. A’ Pest Vármegyei kövét elő adván az 5. 1608. koronatió előtt, 15. 1618. es a' 18. 1622. Articulusokat, mellyekben egyenesen az van, hogy a’ Magyar Királyi jövedelmeknek igazgatásában a’ Nemet Kamarának semmi befolyása ne legyen, es hogy e’ között, es a’ Ma* gyár Királyi Kamara között egyedül a’ Levelezés nem pedig a’ függés legyen megengedve, jóllehet a’ Magyar Kamara dolgai nem a’ Dicasterialis Resolntiók , hanem O Felségének tulajdon Rescriptumai által igazgattatnak, jóllehet O Felségétől függ, hogy ezen dolgok eránt kinek a’ Tanátsát kiványa meghalgatni, j«Sllehet a’ Rétsi Kamaránál is vágynak Magyar Consiliariusok; de tsak ugyan a’ Magyar Kamara dolgainak a’ Rétsi Kamarától némünémüképpen való függését cl nem tilkolhatónak lenni állította. Mert a’ hivatalokra való Candidatiókat, és a’ Magyar t l E S. et ah arbitrio Suae Majestatis dependere, cujusnam in negotiis his consilia audire aut sequi velit; # — qua in parte si etiam Imperialis Camerae vel alterius Dicasterii opinionem sibi substerni jubeat, id difficultari haud posse. — I t primum interim L)ieasterium tale, officiosas ordinationes edendi activitate (Suae Majestati reservata) destituitur, jam hoc ipso de dependentia sermo esse nequit. — Ast in respectu etiam praeatlacli consultativi inilusus, prosjléctum in eo haberi, ut negotia Ilungarica, penes Imperialem quoque Cameram, per Consiliarios Hungaricos tractentur; Resolutiones vero non via Imperialis Camerae, sed sub propria Suae Majestatis subscriptione ad Cameram Regiam Hungaricam dimittantur. — Dum igitur in §pho hoc dicitur: Candidationes Imperiali Camerae substerni, querela limites veri excedit. Comitatus Pesliensis Ablegatus reflexe ad dispositionem art. 5. IÖ08 a. c. 15. 1618 et 18.1622, quibus constitutum habetur, ne Camera Aulica vel Austriaca , se ad proventus Regni hujus ingerat, neve Camera Ilungarica, salva duntaxat mutua correspondent ia, ullam ah illa habeat dependentiam — tametsi certum sit, ad (ia me ram R. II. A, dimitti solitas ordinationes non in forma dicasterialis jntimationis, verum sub propria Suae Majestatis subscriptione, in forma Rescripti expediri, a Suaeque Majestatis sapientissimo delectu dependeat, illius, cujus voluerit Consiliis uti; — ac. esto penes Imperialem Cameram Hungarici quoqucConsiliarii const i tuti habeantur: tamen inficiari non posse credebat, Catneram Hungaricain in aliqua ab Imperiali esse dependentia. — Publicae enim est notorietatis, Candidationes pro of-X E (r V V E X X \ O L C z A I) 1 K statem dirigere. / %
