1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1926 / 47. ülés

felfogott szavak helyett tétetett: nullum legibus adversum, sive transitorium . sive certum et continuum onus.

A’ 27-dik Czikkelyben , mellynek kezdete: Suam proinde Majeßatem, a’ hol az mondatik: nec injure, nec in usu fundaripoteß, a’valósággal ellenkezőnek mondotta az Elölülő, hogy az ususban sem lehet fundálni; mert az emberek emlékezetén feliül való usus az Egyházi Kendnek taxáltatására nézve könnyen felel, azért: nec in usu, *

kibagyattatni kívánta» De a’ Státusok hogy ez Is megtartasson, hozzá tették: nec in legali usu. »

A’ Trench én Vármegyei követ ezen. czikkelyben a’ 121. 1642. Articulust elhagyatta tni kívánta, mert ezen törvény a’Nemesi donatiókról szüli, hogy azokban szokatlan toldalékokat tenni nem lehet, de nem az Egyházi collatiókról, egyéb!) eránt is nem lehet az Egyházi Rendet megkötni, hogy Egyházi hivatalokat el ne fogadjon kiilömben, hanem ha a’ collatiónális Levélből a’ taxa tióra nézve való kötelezése kihagyó*dik, mert kiilörtiben'el kellene nékie a’ beneficiumtól maradni, mellynek eltávoztatása végett, miként egyezteti ezt az Egyházi (kánonokkal, tíz nem a’ világi Törvényhozó hatalomnak gondja. — Mellyrc az Esztergomi Fó Káptalan követje felelt, hogy az illyetén Egyházi collatiókban, sem Eó Felsége, mint Collator, sem azon Egyházi személy; a’ ki el válói ja , Simoniéval nem vádoltál hátik, mivel Eó Felsége az ö legfelsőbb hatalma és Patronatus jussa szerint ezt, úgymint a’ beneficium on fekvő tehert tekintheti, az Egyháziak pedig azon toldalékot, úgymint melly a’ törvénnyel meg nem egyez, úgy7 tekintik, mintha a’ collationálisban sem volna, és ekkor lehetne fsak Simoniénak mondani, ha a’ beneficium collatiója előtt a’ Collator és elfogadó között

In §pho 27-mo qui incipit: Suam proinde Majestatem etc. signanter, ubi dicitur: nec in jure, nec in usu fundari potest Praeses, voces: nec in usu exmittendas censebat, asseri enim nequit, taxationem Cleri, cujus usus memoriam humanam excedit, in usu nus. piam fundari. Verum SS. et OO. quum 'legalem usum intellectum habere voluerint, usui voculam; legali adjiciebant.

Comitatus Trencbiniensis Ablegatus, e §pho hocce, citationem articuli 122. 1647 exmissam cupiebat, ex quo articulus hic, non de collationibus ecclesiasticis, verum de haud inser.endis insolitis donationis clausulis sonaret;

— alioquiu Clerum arceri haud posse, quin munia sacerdotalia, etiamsi taxationis obligatio , e litteris collationalibus exmissa non fuerit, acceptet; quum secus oitmi beneficio carere cogeretur.

— Qualiter in reliquo Clerus acceptationem beneficii, simili conditioni alligatam, cum S. Canonibus conciliare possit? disquirere, partium civilis Legislativae potestatis non est. — Reddidit ad haec Metropolitani Capituli Strigeniensis Ablegatus: in casibus similium eccelsiasticarum collationum, nec Siiam Majestatem, qua collatorem, neque personam Ecclesiasticam, beneficium acceptantem, Simoniae argui posse; — Sua enim Majestas, pro Suprema Sua potestate, ct jure Patronatus, illud, qua inhaerens beneficio onus considerat; — ecclesiastici conlra clausulam hanc, velut legi adversam, pro non adjecta habent; — Simonia yero objici tunc demum posset, si beneficii collationem, mutuum inter collatorem et acceptantem onerosum bi-