1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 47. ülés
S E S S I O QUADRAGESIMASEPTIMA. 503 vá akarja; ’s annál fogva ezt az előadó követ is elókello sérelemnek tartotta. — A’ mi pedig a’ Trenchén Vármegyei követnek előadását illeti, azt jóllehet nem ide tartozandónak, de meg is nem egészen felre vethetonek lenni vélte; mert már 1807-dik Esztendei Ország Gyűle'sben megmozdíttatott ez némelly szerzetesi jószágok eránt. De vallyon ha megtörtenne, hogy Conciliumnak Egyházi Rendelése szerint, az Egyháziaknak tartása eránt más intézetek tétetvén, a’ Jószágok erre tovább szükségesek nem volnának, kire kellene azoknak szálniok? bizonnyára nem másra, mint a’ Státus publicusra. De ezen kérdés mostan nem tárgya a’ dolognak. Úgy szintén Abaúj, Szathmár Vármegyei követek , ezen az Egyházi Jószágok tulajdonságáról való kérdést éppen ide nem tartozandónak lenni vélték, és pedig a’ Szabóit« Vármegyei, úgy a’ Horváth Országi követek is azon okból sem, mivel a’ 8-dik 17jl Articulus szerint, akár mellyik Státus Jószágáról sem lehet állíttani azt, hogy arról a’Fejedelem az Országgal megegyesűlve is disponálhasson. A’ Vas Vármegyei követ pedig még azért sem, mivel az Egyházi javak egy részben privát Fundatiókból is eredtek, és így azok a’ Fundátor szándékának és akaratjának ellenére az o czéloktól el nem vétethetnek. -no.-) hí. ■ i m ■)] Esztergom Vármegyének követje is egyenesen ellene mondott a’ Trenchén Vármegyei követ állíttásának mind azon okokból, mellyek már fellyebb a’ Veszprém, Győr és Posony Vármegyéknek követjei által elő adattattak, és hasonló ellentmondással jelentették magokat ugyan azon állíttás Suae Majestati Jus haud exsurgere, proventus illos ad se recipiendi, et eo, quo voluerit, convertendi; ac ex hoc respectu materiam hanc praeferentiale constituere judicavit Gravamen. — Quantum ad propositionem Ablegati Comitatus Trenchiniensis: hanc quidem huc neutiquam spectare, sed neque ex toto rejiciendam esse credebat; quum jam in Comitiis anni 1807 respectu nonnullorum bonorum ecclesiasticorum, mota exstiterit. — Casum tamen in illum, si per conclusum Concilii talis, circa intertentionem Cleri fieret provisio, ut bonorum jam nulla esset necessitas, bona haec profecto non ad alium, quam ad Statum publicum devolverentur. — Interim quaestio haec materiam praesentis tractatus haud constituit. Ablegati quoque Cottuum Abaúj et Szathmár, quaestionem circa proprietatem bonorum ecclesiasticorum ad substratam materiam nuspiam pertinere censebant; — in eandem sententiam ibant Comitatus quoque Szabolchensis et Regni Croatiae Nuncii, motivo signanter ex illo, quod sensu art. 8. I74I de nullius Regni Statuum bonis, etiamsi mutuus Regis et Regni accederet consensus, disponere integrum sit. — Quibus Comitatus Castriferrei Nuncius eo addito accessit, quod bona ecclesiastica, in parte privatis etiam fundationibus nitantur, in obversum proinde mentis et dispositionis fundatorum, a destinato line abstrahi nequeant. Comitatus vero Strigoniensis Ablegatus propositioni Ablegati Comitatus Trencbiniensis ex praevie adductis per Comitatuum Vesprimiensis, Jauriniensis et Posoniensis Ablegatos motivis, directe contradixit, similesque contradictiones ex parte quoque Neogradiensis , Tolnensis , Mosoniensis , 126 *
