1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1926 / 40. ülés
N E G Y \\E N-/E‘D.*I?JC X L É>8.-i >\ *« *•' -/ A / 5y2 sí;,r a’. Juris kérdéshez való, de ha a’ szükség tekintetik, akkor a' fegyveres Népnek tartását, és az Adózó Népne]^ erejét kell czélarányba venni, így tehát ellehet eggyik a’ másik nélkül, hogy nem minden, a’mi igazságosnak állittatik, szükséges is. — Felellek Soprpny, Bars, Szepes, Sáros Vármegyéknek köve tjei, hogy ha a’ Fö Kendek igazságosnak találják azlmputat/ót, annak szükséges voltát is elesmérik, és kötelessek, a’midőn szükséges, aztot a’ Státusokkal eggyütt eszközölni. — Kétféleképpen értik pedig a’ Státusok annak szükséges voltát, 1) mivel addig nem lehet az Adónak mennyiségét jövendőre meghatározni, míg az elmúltakról való bészámittás ahoz Arithme-4 l' i») O- ■* • tica hasist nem szolgáltat. 2) Mivel ezen Bészámittás nélkül az Adózó Népet terhelni nem lehet, elégtelen lévén a’ felesleg Adózásra, és így ha tsak a’ Fő Kendek ennek szükséges voltát el nem esmérik, minden igyekezet jek a’ Státusoknak haszontalan. De hogy valóban ők is élesmérték, megtetzik az izenctjeknek szavaiból, a’ hol azt mondják: qui conscientias Statuum tranquillet et sorti Contribuentium prospiciat, melly annyit tészen, hogy ezek végett szükséges a’bészámittás. — Mindazonáltal megjegyezvén az Előlülő azt, hogy a’ kérdésnél messzebb terjed az arról való értekezés, mennyiben lehessen jövendőre az Adót meghatározni ? és mennyáré szolgáltathat ehez hasist az elmúltakról való bészámittás? Mert ezt majd tsak a’ dolognak practica eszközlése fogja megmutatni, előre abból a’ szükséges voltát a’ bészámittásnak következtetni nem lehet. Egyedül az. Adózó Népnek erejét ’s tehetségét sem lehet ebben básisnak állittani, mert abból az az ellenkező következés is folyhatna, hogyha többet is el bir az Adózó Nép, mint a’ mi a’ közbátorságnak as! ubi de hac quaestio est, respicien-. (Ium ad militis intertentionem, et vires contribuentis plebis; haec proinde absque illa subsistere potest, non omne enim, quod justum, una necessarium — Keddiderunt ad haec Comitatuum Sopron, Bars, Sáros et Scepusiensis Ablegati: Excelsos Proceres agnita justitia imputationis, hujus et necessitatem suapte agnovisse; neces-sitatein autem, obligationem illam exoperandi inducere; hanc vero duplicem subire respectum, scilicet: 1-mo in quantum qblatum circa futuram contributionem, illucusque fieri nequiret, donec superflue levatae contributionis imputatio, arithmeticam illi non suppeditaverit basim; — 2-do siquidem, nisi per imputationem plebi contribuenti levamen accesserit, liaec depurandae extra-comitiali contributioni alioquin impar, ultro gravari nequeat ; ut adeo, si Exc. Proceres hujus necessitatem haud agnoscerent, omnes Statuum conatus irritos reddi oporteret. Quod autem Exc. Proceres, necessitatem hanc reapse etiam agnoverint, patet e verbis postremi Nuncii: qui conscientias Statuum tranquillett et sorti contribuentium prospiciat, quibus imputationem praemisso fine necessariam esse innuunt. — Reflectebat ♦ ? iPJTjk. inierim Praeses: omnia* ea, quae circa futurae contributionis oblatum, et suppeditandam per imputationem illius basim prolata sunt, sphaeram substratae quaestionis excedere: ac tum demum, ubi de his ex professo sermo fuerit, appariturum, num imputatio pro basi novi oblati deservire valeat? hujus proinde necessitatem jam nunc exinde praepropere inferri; sed nec vires et facultates contribuentium, unicam hujus basim constituere; converso etenim eodem argumento sequeretur, contributionem casum etiam in illum
