1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827

1925 / 34. ülés

5í4 II A R M I N e Z A I7

t!s hogy á’ Magistrálualisok immár el ks vannak tiltva minden erőszak tételtől , ő is tehát követségének terjeclese're nézve, többet e’ tárgyban elő nem adhat, sőtt azt sem óhajtja a’ mint a’ Státusok szándékoznak, hogy Eő Cs. Kir. Fő Herczegségétől ez eránt segedelem kérettessen, hanem tsak a’ Jegyző könyvbe ikt.attat.ni kivánnya, azon máidon mint az ő utasittása vagyon, — Ennél fogva Abaúj Vármegye köretje, jóllehet az elő adott dolgot el nem hál gathat ónak lenni iteltc, de midőn meg az sem tudatik: kitől mentt n’Rendelés? kiküldötte a’katonai erőt? ki áltál történt az erőszak? korán valónak ve'lte a’ Segedelem kérést. — A* Státusok magok is most szorgalmazzák EŐ Felségénél a’ törvénytelen Adónak megszüntetését, kérdés tehát: van e’ a’ Nádor-íspánynak hatalma ezt megszüntetni? — Nem is czél a’ törvényes Adónak megszüntetése, hanem tsák a’ törvénytelennek, és az sem tudatik ha a’ törvényes, vagy törvénytelen Adó Restantiainak beszedésében, történtek e’ a’ bejelentett erőszakok, minden esetre tehát jobbnak gondolta a’ mellett maradni, a’ melly útban ügy is van a’dolog helyheztetve, tudniillik az Eő Felségéhez küldendő Felírásban. Az Elölülő pedig azon okból, hogy itt tsak az izenetről lévén á* Tanátskozás Tárgya, tehát a’bejelentett esetet ide zavarni nem lehet, ’s előbb hogy sem a’ Státusok ebben valamelly lépést tennének a’ hars Vármegyei követtől környülállásos tudosittást kívánni szükséges, a’ dolognak a’ Jegyző könyvbe való iktatása mellett, egyébberánt most a’ dolgot elmellőztetni szorgalmazta*

I)e az ellenkező félnek nevezetes Többsége ezt fellyűl halladván meghatároztatott, hogy az Írásbeli izenetben, semmi emlékezet ezen jelentésről ne tetessen, hanem azon kiküldött-x Y E D 1 k t L É S;

riénsis Ablegatus: e$lo el ipse negotium s’lentio haud praetereundum censeret, quum tamen nec. id, cujus mandato rés'everterit? quis militem miserit? quis vini intulerit? constaret, ex eo praematuram fore judicabat satisfactionis petitionem; ipsos adeo SS. et OO quoad sistendam perSuara Majestatem illegalem Contributionem in petitorio constitui; — anne Palatino hanc propria auctoritate sistere licebit? — At secus et iám, non legalis, sed illegális Contributionis sublationem desiderari — jam vero an hujus, an illius restant iáé, insinuata modalitate incassatae exstiterint? nos hactenus latet. Consultissime ideo huic, quem ingredi visum fuit, calli ultro insisti, nempe ut Suae Majestati Repraesentatio submittatur. — Praeses vero unicam praesén'is 'consultationis materiam, Excelsorum Procerum constituere Nuncium, quaestionatam que insinuationem ad illud haud spectare reflectens, priusquam hujus intuitu passus fierent, a Rarsiensi Ablegato uberiorem Relationem exigi, hactenus relata Diario inseri, negotioque tantisper supersedere voluit. — Praevaluere tamen, irt contrarium sensum abeuntium vota, juxta quae conclusum:

ut ad Excelsos Proceres mittenda De>

putat io, propositam per Rarsiens^m Ablegatum querelam, Suae Serenitati Caesarco Regiae, vivae vocis ministerio insinuet, Eandemqiie nomine Statuum demisse exoret, Ut modum invenire dignaretur, quo, in aliis etiam Comitatibus occursurae similes exactiones, avertantur, et praepediantur.

»•