1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1925 / 21. ülés
S E S S I O VIGE S I M A P R I M A. 175 sédétől eszközölvén, az Ország Rendéinek félelmes szorongattatásaikat elhárítani xnéltoztatna. — Annak okáért az Elölülő is ezen Törvényes lépést javaiván, az ebbéli elhatározást Országos Tanátskozásra botsátotta. A’követek közül némellyek, a’ kik azon különös értekezésben, melly az Elölülőnek mostani Előadását szülte, részt nem vehettek, az ebbéli elmel- Iőztetésen való méltó megilletődéseket nyilván kijelentették azon okból, hogy mindnyájoknak a’ követeknek egyaráüyos lévén, a’ küldöttségbéli Tehetőségek és kötelességek, a’ végzésekben is mindnyájoknak részt kell venni, ’s annál fogva rész-szerínt az Országos Végzés mellett maradni, hogy t. i. előbb készíttessen el a’Felírás, és azután fontoltasson a’ közben járásnak Javallatja , részszerínt pedig ezen Javallatot, előbb mint sem ezen Országos Elésben elhatároztasson, a’kerületbéií értekezésekre hagyatni kívánták. — De ezen követeknek nehézségeket megnyugtatta az Előlülő azzal, hogy távol volt légyen; a’ kérdésben vett különös értekezésben az a’ gondolat; mintha némelly követeknek belses szemeli)e kissebb tekintetre méltónak tartattatott volna, és igen sajnálja, ha némelyek a’ dolgot illy értelemre veszik. Más Or-* szag Gyűléseken is szokásban volt az, hogy Eő Csász. Kir. Fő Hei •czegsége, a’ nevezetessebb Tárgyakban különös Előértekezéseket tartván, ezekre majd eggyik, majd másik részét a’ követeknek meghivatta, mellyben éppen azon okból, mivel a’ Committensek mindeggyik követjeket egyarányos utasítással Tehetőséggel és kötelességgel küldötték, azt lehet következtetni, hogy ha tsak eggyik is részt vészen, a’ távul lévő is meg fog annak kijelentett értelmén nyugodni, mert a’ czél egyedül tsak az, hogy bölts intézetekkel vezettessenek az Ország dolgai. — Egyébberánt is az illy értekezések semmi Vég-lutionem Regiam exoperari, ac hoc facto animos Statuum et OO. concepta sollicitudine liberare dignaretur, Statuum Praeses legale hoc medium suo etiam voto obsecundans, Diaetali substravit consultationi. Nonnulli Ablegatorum, qui in privata illa, cujus resultatum Praeses proposuerat, consultatione, partem capere non poterant, conceptum ex hac sui praeteritione dolorem palam manifestarunt, ex co: quod cum Ablegatorum eadem sit activitas, et obligatio, easdem etiam partes in conclusis omnes capere oporteat, — unde pariim priori Diaetali concluso, ut videlicet ante omnia paretur Repraesentatio , et tunc proposita expendatur mtermediatio, inhaerebant; — partim veto projectum hocce antequam in Regnicolari Sessione assumeretur, ad Circularem Consultationem inviari cupiebant. — Resensum interim horum Ablegatorum Praeses eo placare nitebatur, quoti procul abfuerit a Gonferen. tiae intentione, minori in consideratione tenere nonnullorum Nuntiorum dignissimas personas — sibique vehementer dolore, rem hanc tantopere subsummi; — solitum sub prioribus etiam Comitiis fuisse, quod Sua Serenitas Caesareo Regia in gravioribus objectis , praevie conferentias asservans , mox hos, mox illos ex Ablegatis convocaverit, quum recte ex circumstantia illa, quod Committentes utrumque Ablegatorum suorum, cum eadem Instructione activitate, et obligatione isthuc miserint, id inferre liceat, quodsi vel unus in Consiliis similibus partem capiat, alter in consilium non vocatus opinioni per collegam enunciatae aquiescet; communem namque eum duntaxat esse scopum, ut maturis consiliis Regni promoveantur negotia — alioquin consultationibus ejusmodi decisa non ferri, sed viam saltem sterni, quo cognita praevie communi opinio-44 *
