1825-1827 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar, és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Városában, 1825-dik Esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Jegyző könyve / Po'sonyban / Belnay örököseinek betűivel / 1825-1827
1925 / 20. ülés
megnyugtatását a’ Hazának, mert maga E6 Felségének Királyi engedehne is hozzá járult vala az Ország Rendéinek azon óhajtásához, hogy a’ Constitutiónak megerősíttésére szolgaló eszközöket elöterjeszszek, bátran lehet tehát azujjabbi folyamodáshoz nyúlni, ’s ez megle've'n annál bátrabban mehetnek tovább a’ Státusok az Ország Gyűlésnek Tárgyairól való tanátskozásban, melly eránt való Intézeteket tovább is a’ kerületbeli értekezésekre hagyatni kiánták. A’ Veszprém Varmegyei követ pedig három részben osztván az Ország Gyűlés munkásságának Tárgyait 1) a’ legfőbb Sérelmek eránt való Felírás, 2) a’ Királyi Előadások, 3) a’ praeferent iális Gravamenek; lígy elmélkedett, hogy minekutánna az első által mind Eó Felsége eránt, kinek kegyelmes Királyi Beszédje és első Resolutiója arra utasíttást adott, való engedelmességeiket, mind a’ Haza eránt, a’ ki a’ Se'relmeket Orvosoltatni kívánta, kötelességeket teljesítették az Ország Ilendci; a’ praeferentiális gravameneket pedig maga Eő Felse'ge a’ jelen kegyelmes Királyi Válaszszában, a’ Királyi Előadásokkal eggyiilt parantsolja előterjesztetni. — Már most tehát midőn az első Tárgyban a’ Királyi Válasz eránt / szükséges Észrevételeket tenni, és üjra felírni; kérdést sem szenved, mit kellessen előbb felvenni. Első tudniillik a’ Királyi Válasz eránt való feli rá sv azután pedig a’ Királyi Előadásokkal egybe tsatolván, a’ praeferentiális Gravameneket, Eő Felségének kegyelmes Királyi akaratja tellyesíttetni feg. Felelt mindezekre az Előlülő, hogy az Ország RfendeinekFelírását e’Tárgyban egyedül Sinor mértékül venni nem lehet, inert ennek tsak akkor volna telly es kötelező ereje, ha a’ Felségnek megegyezése is hozzá járult volna: a’ Királyi Hatalomhoz tartozik az Orszúso t1 L É s. tűm; — sed et sperari posse tranquillandos benignitate Augustissimi animos, quum modi consolidandae Constitutionis, accedente Suae Majestatis benigno indultu propositi exstiterint; •— secure ideo admovendam manum novae Repraesentationi, qua superata, tanto fidentius continuari e vestigio posse, susceptas de materia Comitiorum Consultationes, quas tamen praevie ad Circulos relegari desiderabant. Ablegatus Comitatus Vesprimicnsis materiam Tractatus Diaetalis Imo Repraesentatione quoad Constitutionales laesiones, 2do Propositionibus Regiis, 5tio Praefcrentialibus Gravaminibus, absolvi statuens, ita argumentatus est: SS. et OO. dum in priori Repraesentatione B. Suae Majestatis alloquio, et priori Resolutione Regia provocati, Constitutionales laesiones resanandas orabant, homagialis sui erga Principem obsequii, erga Patriam obligationis partes explevisse; — praefcrentialia vero gravamina per Ipsam Majestatem Sacratissimam, tenore postremae R. Resolutionis, junctim cum Propositionibus remonstranda praecipi;—posteaquam igitur inficiari nequiret, occurrentes quoad prius meritum reflexiones denuo remonstrandas esse, dubio profecto aeque haud subjacere. Repraesentationem ante omnia esse adornandam, postmodum vero B. Propositiones Regias etpraeferentialia gravamina combinative pertractando, Altissimae Suae Majestatis voluntati exasse satisfieri. Reddebat ad haec Praeses: unice Repraesentationem Statuum pertractationis Diaetalis Cy nosuram constituere non posse: eamque tunc saltem plenam obligandi vim nacturam fuisse, si Principis consensus accessisset : — ad Regiae potestatis paries pertinere ln HUSZADIK fiet Eő Felsége kegyességétől az ebbéli
