1848-1849 Iromány • Ministeri jelentés / [s.l.] / [s.n.] / [1848]
B. Álladalmi bevételi és kiadási tervezet az 1848-ki julius 1-től december 31-ig járó félévre
X/ Melléklet a pénzügyi Jelen’éshez. B. 6/ Törvényjavaslat a rendkívüli jövedelmi adóról. 1. §. JUJgyesült Magyarországban s a kapcsolt részekben a kik cs a mitől eddi" rendes adót nem fizettek, folyó 1849-dik félévre tiszta jövedelmüktől jövedelmi adót fognak fizetni. 2. §. Kivétetnek ezen jövedelmi adó alól a fejedelem és nádor részére határozott országos dijak, az álladaloin javai, a katonáknak fegyveres szolgálatért járó rendes fizetéseik s mind azon honlakosok vagyonai , kiknek tiszta jövedelme együtt és öszvesen 53 forintnál kevesebb. 3, §. Az ollyan kereseti jövedelemnek, mclly bizonyos megbatározott öszvegben egyedül vagy fóképen munkadijból származik, csak fele vétetik adóalapúi. 4. §. A jövedelmi adóra nézve öt fok állapitatik meg, u m. 50 írt tiszta jövedelemtől 100-ig 1 százalék 101 — — — 50ü-ig 1 y3 -501 — - — 1000-ig 2 — 1001 — — — 2000-ig 2 y, — 200l-en felül................................... 3 — i' ' > .* V 5. §. A hol valaki rendesen lakik vagy birtokainak feje van, ott szánthatnak össze mind azon jövedelmei, mellyck személyes állásához vagy keresetéhez köttették, de birtokának és ebből származó jövedelmének öszveirása egyes községenként külön külön történik. Azonban az egy helyütt összeírt jövedelem, bár több különböző eredetű kisebb részekből álljon, öszvesittetik, és a jövedelmi adó az egésztől számítatik. 6. § Ténztőkék kamataitól, bármclly kicsin vagy nagy sommákból álljanak, 3 százalék a hitelezők terhére az adós által akképen fog fizettetni, hogy az adós jövedelmének összeírásánál az adósság tekintetbe nem vétetik, hanem az adós kamatfizetéskor, az ez évi kamatnak három százalékát mint általa a hitelező helyett fizetett jövedelmi adót hitelezőjének beszámíthatja, ha pedig a szerződés természete, — például váltóknál — vagy föltétele szerint a kamat már előre levonatott vagy kifizettetett volna, a tőkéből róhatja le. 7. §. Minden hatóságokban u. m. megyékben, székekben, kerületekben, királyi városokban, és pedig az elsőbbekben járásonként s kerületenként a pénzügyininistcr fog egy összeíró és adókivetó biztost kinevezni, ki ezen törvény vezérelvei szerint a bemondások és szükség esetében az értesítő szavazatok, tanúbizonyságok és egyéb adatok nyomán egyedül fogja a fizetendő adómennyiséget meghatározni, az adófizetőnek szabadságában állván, a pénzügyministerhez egy hónapi időközben benyújtott hiteles oklevelekkel kimutatni, hogy őtet jövedelméhez képest kevesebb adó illeti s ha'ezt kimutatandja, az a mivel netalán többet fizetett, a második részlet fizetésekor ministeri Írásbeli határozat elómutatása mellett neki betudatik. 8. §. A ministeri biztoshoz értesítő szavazattal járulandanak: megyékben, székekben es kerületekben az illető kerületi tisztviselő scgédtársaival, kir. varosokban legalább két tanácsnok mindenütt az illető mérnök és a ministeri biztos által választott tollvivő. 9. §. A mondott személyeken felül a ministeri biztos minden egyes községben mind annyiszor s olly személyeket vehet magához, a mennyiszer s a millycnekct működéseihez képest szükségeseknek tart, különösen helybeli elöljárókat, közös felügyelőket, közös szolgákat, pásztorokat stb. 10. §• A ministeri biztos a hatóság elnöke előtt következő esküt teend le:
