Az 1839/40-ik évi 3-ik törvényczik által a Katonai Élelmezés és Szállásolás Tárgyában kirendelt Országos Biztosságnak Jelentése. / Budán / A Magyar Kir. Egyetem betűivel / 1843

Jelentése az 1839/40-ik évi 3-ik törvényczikk által a' katonai Élelmezés és Szállásolás tárgyában kirendelt Országos Biztosságnak

a hasznosabb, és czélirányosabb e?, vagv inkább nem lenne e alkalmatosabb a’ mostani élelmezési módot, az azt terhesebbé tevő visszaélésektől tökéletesen megtisz­títva, továbbá is megtartani — elhatározása szükséges. Azonban minthogy mind a’ mellett is, hogy mind ezen tekintetek Ö Felségének 1840—ik évi Januar 4-ről az országgyűléséhez intézet kir. Leiratában már mind megemlítvék, az országos Rendek azon évi April 11-én tett felirásukbau, az élelmezési terheknek — a’meny­nyire törvényesek — pénzbeli megváltását elhatározták ’s magokat az egyezkedésbe való Küldöttség általi bo­­csátkozásra is készeknek nyilvánítottákés ebben Ö Felsége is ugyan azon évi April 50-án kelt kir. Leira­tában megnyugodni méltóztatotta’ pénzbeli megvál­tás már országosan is megállapítatott * ezen országos V álasztmány magát az e’ tárgyban alkotott 3—ik tör. ez. rendeletéhez, — melly szerint a’ megváltás iránti e­­gyezkedésre küldetett ki — szorosan alkalmazva a’fel­állított kérdések fölötti újabb vitatkozást megbízatása körén túl levőnek nyilvánítván, a’ kincstári Küldöttség a’ megváltási sommának kijelentésére továbbá is ’s u­­jabbau felszólítalott. Mire a’ megváltás fejében megállapítandó pénzbeli somma rendes és pontos behajtásának biztosítása szor­­galmaztatván, az országos Választmány részéről pedig ezen kérdés vitatása is megbízatása körét tulhaladónak nyilvanitatván , miután a’ kincstári Küldötteknek azon kívánságára nézve, hogy ezen megváltási somma a’ köz­­adótul elkiilönözve kezeltessék, a’ választmány ezen pontnak tanácskozás alá vételét azon időre, ha a’ meg­váltási somma megállapitatik — halasztandónak jelenté ki, a’ kincstári Küldöttség oda nyilatkozott, hogy az általános megváltási sommának szám szerinti kijelenté­sébe nem bocsátkozhatik, hanem az országos Választ­mánynak e’ részbeni kívánságát, iránta nyerendő utasí­tás végett nyomban feljelenteni késni nem fog. Eképen az országos Válaszmány mind azon előké­születeket, mellyeket törvényes feladata mind a’ két tár­gyára nézve szükségesnek vélt, befejezvén, üléseit a' katonai Laktanyák öszveirása, és a’ királyi kincstári Ta­gok felterjesztésére való válasz beérkezéséig elhalasz­totta — miglen 1842—ik esztendei November hónapra öszvehivatva üléseit azon hónap 20-án szabad királyi Buda Városá­ban nagy méltóságú Buzini Gróf Keglevich Gábor, va­lóságos belső Titkos Tanácsos ’s időközben kegyelmesen kinevezett Fő-Tárnok-Mester ur elnöklete alatt újabban meg nem kezdé, holott is Ö cs. k. Főherczegségének az ország Nádorának az 7 •/. alá csatolt, ’s Gróf Kegle­vich Gábor előbbi kamrai Elnök ’s minden hivataláról leköszönő Almásy Jósef ő Excellentiájok helyében ezen Választmányhoz ő Felsége kegyelmes hozzájárultávai helyettesített Tagok neveit magában foglaló kir. Levele tudomás végett előadatván , ’s egyetemben a’ Választ­mány a’ kincstári Küldöttség felterjesztésére nézve a’ Válasznak megérkezéséről értesülvén, megkezdett érte­kezését a’ kincstári Tagokkal folytatandó, e’ végre a­­zoknak úgy a’ katonai Küldötteknek is felszólítását és meghivatását szükségesnek találó • — mellynek folytá­ban mind a’ kél rendbeli küldöttség, mellyek közül a' a’ katonaihoz időközben még Mayer Ferencz Tábor­nagy, és Rousseau Leopold Ezredes urak neveztettek,

Next

/
Thumbnails
Contents