Beszédtár Záratékul az 1841/2dik országgyülési Jegyzőkönyvhöz / Kolos'várt [Kolozsvár] / Nyomtatott a Kir. Lyceum Intézetében / 1841-[1842]

1842 / 49. ülés

—

8 Martin* 12-ért tartott

tassanak el az akkor hozott tisztválasztási törvények éa ma Erdélynek nem letzen alkotmánya. Noha ettől megőrze a’ gondviselői, ’a a' hosszú idők alatt elnyomott megyei élet ébredni kezde, ’s jogaiba, mellyekból ténylegesen kivetkeztetett hasonlólag ténylegesen tévé vissza magát, a’ mit ha elmulaszt akkor, lennénk ma,teszem fel, mint moat vagyunk itt törvényhozóiig együtt, bizonyosan nem lenne lehetőség« a' tiiztválasztási törvényhozásnak, ’s nem azért mintha az ellenünk támasztott usus alkotmányiig enyésztette volna el törvényeinket, hanem azért, mert a’ bureaucratia erőre kapott eleme a’ törvényhatósági, ’a ez által a' nemzeti erőt emésztette volna fel. Hogy tehát jogainkból valamivel maradjunk ,’s a’törvényhatóságok ereje valamit visszanyerjen azon téren kelletett vivni, mellyen állások legbiztosabb lehete, a az eredmény bizonyitá hogy a’ megyék nyertek vissza jogot ’s erőt. Nem tagadom azonban hogy az állás kellemetlen, az örökös feszültség fárasztó, *s átlátom, hogy épen ezen állás örökös éberséget követelő terheit kívánják többen egy nyugalmasabb csendességével felcserélni, és tek. KK. és RR. segíteni én is akarok, de csak úgy, ha az jogvesztéssel, vagy jogkoczkáztatássa! nem történik. Az alkotmány meggyengítését okosan hajtani végre mint azt tegnap egy tisztelt kir. hivatalos ur is elismerő mély tudomány ; de én azt hiszem, hogy ha ezen tudomány minden részleteivel tárva áll előttünk, és tisztán látjuk, hogy meily jogainkat annak meily fogásai által vesztettük el, vájjon azon nagy doctrina nem tanithatna-e minket is, hogy milly eszközökkel oltalmazzuk magunkat ellene. Száz ötven éve mióta a’ kormány alkotmányunk ez oszlopát ingatni kezdette, kevés nyerességgel* elégedve meg egyszerre, de a’ mit nyerhete azt megtartani tudva, időt várt, türelemmel , kitartással mig eljőve más alkalom, mellyen újra nyerjen valamit, mig nyerve ismét azt megtartva, s várva újabb nyereségre csaknem mindent megnyere. Hát tek KK. és RR. nem itt-e a’ leczke előttünk. mellyet követnünk kelljen? midőn a’ kormány 150 év alatt nem fárad ki éberségben, figyelemben, mi alig 10 évi fáradság után elállva hagyjuk-e oda azt, mit csak megtartanunk kellene? Sőt képzelt nyugalom kényelmiért törvény által ’s végképen mondani le arról, mi1 visszaszerezni tudtunk,'s ez által azon lényeinkre a' törvénytelenség bélyegét ütni,

’s magunkra a' gyengeségét? — Kincs az idő tek. KK. és RR. és nem lehel pillanattal késni midőn nyerni van mód, és alkalom, de vesztésre időt soha eléggé késleltetni nem lehet. 'S illy kényes kérdés közül csak idő egy pár héti idő az, a' mit mi kérünk, és a'tek. KK. és Rendektől várunk is. Sietni igenis könnyű dolog,

's ez által koczkáztatni, de ne mellőzzük hogy sokszor éra alatt lehet veszteni annyit, mit századok soha vissza nem adnak (hangos helyeslés a' követi kar részéről).

Fosztó Ferencs (Aranyos szék).« Az elnökiieg kitűzött tisztválasztás törvényjavallatának megkészitése korúi három indítványokat hallottam felhozatni:

lsó volt királyi hivatalos báró Kemény Domokos űré, meilynek első eldöntendő főszempontja volt: a’ tisztek organisatiójában való ereszkedés nélkül megkésziteni a' tisztválasztás iránti törvényjavallatot

2-dik volt a’ királyi hivatalos idősb gróf Bethlen János űré, meily viszont . egyre megyen ki az előbbinek főszempontjával, ’s arra vala intézve, hogy legelőbbig azon kérdés döntessék el: organisátiojába való ereszkedéssel, vagya’ nélkül akarnak-e a' Rendek a' törvényjavallatnak megkészitésében bocsátkozni?

Meily két egyre menő indítványokra véleményem az: hogy valamint én, úgy talán a’ követi-kar egészbe egyik indítványhoz is sem helyeslóleg, sem tagadólag nem szólhatunk ; mert utasításainkban lévén, hogy az országgyűlésen egy tárgyhoz se szóljunk, mig felette az előlegei tanácskozások meg nem tartatnak, és ezen indítványok előbb hozatván országosan szőnyegre, hogy sem ezekben az elóleges tanácskozásokban akár helyeslóleg, akár nem helyeslóleg megállapodás történhetett volna, hozzájok lehető szólásunkban megköt utasításunk: megállapodás pedig az