Beszédtár Záratékul az 1841/2dik országgyülési Jegyzőkönyvhöz / Kolos'várt [Kolozsvár] / Nyomtatott a Kir. Lyceum Intézetében / 1841-[1842]

1842 / 49. ülés

25

ax európai alkotványoa civdisatio fejeinek kell tekintnünk, miilyen Anglia, sFraneziaország. — Miben áll ezen országokban az annyira üdvösnek állított veto ? egy csupán képzelt ’■ festett jogban, melly sohasem gyakoroltathat, holt betűkben, mellyek életbe teljességgel nem léptethetók. — Mert soha egy angol, vagy francz király sem fogja megerősítését attól megvonni, mit a’ törvényhozó-test többsége már egyszer elhatározott; mivel ott azon pillanattól fogva, mellyben a’ kamarák vagy parliament a1 kormány elveivel ellenkező határozatot hozott, azon ellenkező elvű kormány megszűnt kormány lenni (helyes). A’ dolog tehát az említett országokban úgy áll, miszerint ott tulajdonkép nincs veto, mert olly nemű jogot, — mi soha sem gyakoroltathat, — nem létezőnek kell tekinteni. — Bátran merem még állitni azt is, hogy ha a kir. hivatalos ur elve szerint gyakoroltathatnék a’ maga egész kiterjedésében a király veto joga; — akkor egy illy jog nem szolgálhatna egyébre, mint az egész alkotmányos gépely megakasziására. —

Ez egesz tárgyban, mint elébb emlitém, csupán azon egyszerű kérdést látom eldöntendőnek, hogy megadassék-e a követeknek azon időhaladék, mit kivannak? egyebei semmit. 'S ezennel ünnepélyesen ki is nyilatkoztatom, hogy én csupán csak egy ezen kérdést magában foglaló status quaestionisra fogok szavazni. Mert ha más status quaestionisra szavaznék akkor követi állásommal ellenkező dolgot cselekednék, s megengedném azt, mit mindig állandóul tagadni fogok, hogy az országgyűlésnek joga van a követi utasitványok birálgatásába ereszkedni (Cserei Miklós: az országnak van jussa} méltóztassék fen hangon szólani! (Cserei Miklós : Hogyne volna az országgyűlésnek joga abba ereszkedni hogy mi van az utasításokban). Hogy erre az országgyűlésnek nincsen joga, a’ felett nem akarok vitatkozni, mert ez általánosan el vau ismerve. — Ismétlem tehát hogy nem fogok más kérdésre szavazni, mint ollyanra, melly a‘ követi függetlexség elvét salválja (helyes). Egyébiránt bátran merem azt is állitni, hogy mi most nem személyes érdekeink ügyében küzdünk; hisz a szőnyegen levő kérdésre nézve, a’mi helyzetünk tulajdonkép épen nem kedvetlen! mert ha kérésünket megtagadva minket elzárnak a' tek. KK és HR. attól, hogy a’ jelen tárgyba befolyhassunk, akkor a’ hozandó, s megerősítendő törvényczikk netalán káros következményeire nézve minden felelőségtől mentek leszünk. — De lehet még mostani vitatkozásoknak egész honunkra nézve is egy jó eredménye: az t. i. hogy ha a’ kívánt időhaladék végre tőlünk csakugyan megtagadtatnék, akkor a mi erdélyi megyéinknek eszükbe fog jutni, miként az, mi megyei követeken erdélyi országgyűlésen megtörtént, magyarhoni országgyűlésen bizonyosan nem történhetett volna meg;—miként Magyarországon az országgyűlés organisatiojánál fogva lehetlenség hogy az országgyűlés a' vármegyék felett hozzon határozatot, a’vármegyék kihallgatása, s beléegyezése nélkül. — Az illy utón kifejlendő eszme, — mellyel egy másik ezzel rokon eszmét, a' Magyarhonnali egyesülés eszméjét lehet támogatni, annak idejében gyümölcsöt termend ! — (hangos helyeslés a' követi kar részéről).

G. Bethlen Farkas (Küküllő megye). Legelsőbben is nyilatkoztatom, hogy alsó-Fehér vármegye tisztelt követének indítványát merőbe pártolom, pártolom pedig azért, hogy a’ felső kormány minket következetlenséggel ne vádolhasson, mert ha most a- tisztválasztási kérdésben törvényt találunk hozni, ’s ezen törvényczikket megerősítés végett felküldjiik, és mi abbeli kérésünktől miszerint a' tisztek organisatiójára való nézve, hogy pótlék-utasitást nyerjünk, a1 kért idóhaladék megadása megtagadtatnék,— s későbben a’ ll-ik törvényczikkek előkerülnének, mellyekhez akkor utasításunknál fogva hozzá szólhatnánk, és az országgyűlés többsége azt döntené el, hogy az organisation nézve az 1811—beli 4-ik törvényczikket fogadjuk el, akkor valósággal a’ kormány előtt önmagunkkal jönnénk következetlenségbe, meri akkor az előbb felküldött választásról szóló törvényczikk erejét vesztené, mivel újból egy mást kellene hozni. — A’ mi pedig a’ tisztek választásáról hozandó

negyvenkilenczedik országos ülés