Az 1836-dik évi 11-dik Törvény Czikkely 6-dik §-sában nevezett Országos Küldöttségnek, az Országban szállást tartó, 's azon áltkelő Katonaság élelmezésének és beszállításának legjobb 's legigazságosabb módja 's az ezekkel elválaszthatatlan kapcsolatban álló tárgyak eránti alázatos véleményes Jelentése. / [s.l.] / [s.n.] / [1839]

3

tonai Remi állal is idő közben úgymint részint November hónap l3-dikán, részint pedig 29-dikén előterjesztett, ’s egy részben az 1715-dik esztendőt is megelőző Kegulamentumokból az Ál-Küldöttség ezen ide *|. rekesztett történeti leírást készitette. Mellyre nézve az Al-Küldöttség megjegyezni kénlelenitetik: hogy noha némelly régebbi Irómányok külső formájokra nézve tökéletes hiteleségüeknek nem látszattak, azokat is azonban mivel más azon időbeli hiteles Irományokkal és adatokkal egybe hasonlítva, öszve hangzóknak lenni tapasztaltattak, ezen Al-Küldöttség mint a’ dolog felvilágosítására szolgálókat használhatóknak tartotta; ha mindazonáltal a! tárgy fontoságához képest ezen munkájában, ne talán némü heány tapasztaltatna , ezt egyedül azon viszontagságokkal tellyes régi időkről szolló Irományok fogyatkozásának lehet tulajdonitani. —

A’ mi már a’ fenn érdeklett történeti leírásnak foglalatját illeti, annak öszvevetésébűl kitetszik: hogy valamint jóval is az 1708-dik Esztendő előtt az Országba számosabb állandó, többnyire külföldi katonaság az akkori külső és belső háborgások miatt béhozatlatott; úgy annak fizetésére ’s tartására mindjárt az. Országtól mind pénzbeli, mind termesztményi adózás, és szállásolás kivántatott, utóbb pedig az 1715-dik 8-dik Törvénvczikkely által az állandó katonaság béhozatalván, azon Országgyűlési tanátskozások által annak tartása és élelmezése módja elhatároztatott, és némelly módosításokkal, mellyek erántok a’ Fejedelem és Nemzet közötti egyezkedés utján időszakonként történtek máig is divatozik. — Jelesül

Már az 1715-dik évi 8-dik Törvényczikkelyben a’ Haza védelme tekintetéből az állandó katonaság tartásának és azzal válhatallanúl kapcsolatba lévő Adózásnak szükséges volta nyilván kimondatván ennek következésében eleinten az Ország részéről adófejében bizonyos számú portiók ajánltattak, — ’s az illyetén portiókbani adózás az Országos Küldöttségekkel,’s illetőleg Nádori Concursusokkal, időről időre történt alkudozások mellett egész 1722-dik észt. October utolsó napjáig folytattatok; melly időben az Országgyűlése az adót már készpénzben 2,138,000 frtokban ajánlván meg, azon időtől fogva ezen készpénzbeli adófizetés módja e’ mai napig fenmaradott; annak mennyisége azonban az Országgyűléseken közben jött ajánlások’ következésében időről időre szaporodván, így következett, hogy jelenleg az adó mennyisége a’ hadfogadási 75,000 írtok segedelmen kivül 4,595,214 for. 38y, krban áll.

A’ mi különösen a’ katonaságnak az Országtól kivánt élelmezését illeti: ez hajdan több ágazatokból állván, időjártával ezeknek egy része az adóhoz csatolt bizonyos summákkal már megváltatott. — így az 1725-diki Országgyűlésén a’ várbeli katonák’ salgamuma fejében előbb naponként fizetett 2 krt, és a’ hús pótlására ugyan naponként adott 1 krt. 150,000 fortkal , — nem különben a’ síkon fekvő katonaság számára szinte naponként pótlásúl kivánt 1 krt. 64,000 frtal, — és az őrködök részére fejenként megvett napi 1 krt. 4,000 frtokal megváltattak: — az 1729-dik esztendei Országgyűlése alatt pedig a’ síkon fekvő katona Tiszteknek gyertya és fabeli járandósága Eő-Felsége által megszüntetvén, az ingyen való munkáknak megváltása eránt is alkú tétetett; — azonban az 1751-dik észt. Országgyűlésén ezen ingyenes munkák újra tanátskozásba jővén , ugyan akkor mind ezek, mind az 1741-diki Országgyűlésén már elengedett ingyen való legeltetés, és nyári széna adás, valamint a’ megtérités nélkül kiszolgáltatott fuvarozások is öszvesen évenkénti 200,000 frtkal váltattak meg.

Hogy pedig akár a’ tanyázó, akár általköltöző katonaságnak élelmezése és szállásolása minden kicsapongások elmellőzésével tellyesitessen, arról a’Törvényhozás állandóul gondoskodván, eránta majd minden Országgyűlésén érlekezések történtek, ’s az 1715-dik esztendőtől fogva kiadott Regulainentumok készítésébe az Ország Rendei is némüleg befolyván, jelesül azon llegulamentumok közül az 1723. 1730. 1751-dik éviéképpen az Országgyűlésén dolgoztattak ki, — melly utóbbi legujjabb lévén; a’ Polgári , és Hadi Fő-Kormányszékek közt folytatott kölcsönös rgyezkedés útján következett időközbeni módosításokkal máig is divatba vagyon , és a’ katonaságnak természeti járandósága a’ szerint szolgáltatik ki. —