Jelentése Komárom vármegye 1839/40 évi országgyülési követeinek / Komáromban / Weinmüller Franciska cs. kir. szabadalmas Könyvnyomtató-Intézetében / [1840]

ki, hogy a’ végrehajtó hatalomnak kérdéses jusa min* denkor csak súlyos gyanúban gyökereztetik, és hogy a’ kormány tetteit az elmarasztaló ítéletek igazolják , az idézés előtti befogatásra nézve az 1715. évi 7-dik czikkely nem zár ki minden kivételt, mivel az 1723* 5-ik czikkely nyilván ki veszi az idézés és Ítélet elötti bé nem foghatásnak kiváltsága alól az i655 ik évi 58-ik czikkre hivatkozó 1687 ik évi 14-ik czikk eseteit, továbbá a’ vétkes bíróra ítéletiért büntetést kimondani a’ birói hatalom körébe tartozván el nem ismerik hogy a’ törvényhozás akár egyes eseteknek a’ létező törvénnyel való helyes vagy helytelenül lelt alkalmaztatásukat vizsgálásban akár a’ bíróilag eldöntött ügyek felöl felsőbb Ítéletét kimondhassa — minden ügynek meg lévén maga törvényes bírája, még az arliculusoknak nevezett perekbeni bíráskodás is az 172a. évi 26 ik czikkely által a’ királyi táblára bízattatott — az 1710. évi 17-ik czikkely ereje mellett pedig mind azon ügynek, mellynek bírája nincs, a Fejedelem rendelhet bírót — a’ pénzbeli viszonyok iránti ítéletekről felhozott példa oda nem alkalmazható, mert uj esetekről lévén szó, ez a’ törvényhozásnak fel adása vala, — midőn pedig az Országgyűlésnek szándéka nem sikerült, az ítéletek nem törvényteleneknek, hanem ollyanoknak nyilványitottak, mellyek iránt a’ törvényes rendelkezés fentartatott, — egyébként büntető törvényköny v hazánkban nem létezvén, de a' polgári perekre nézve is csak a’ gyakorlatban gyökerezett eljárási mód divatozván, ezen gyakorlatban alapul a’ Felség sértési perekve nézve az 1790. évi 56. törv. czikk alkotása után keletkezett el járási ut, és a’ bírák a sze-20