Jelentése Komárom vármegye 1839/40 évi országgyülési követeinek / Komáromban / Weinmüller Franciska cs. kir. szabadalmas Könyvnyomtató-Intézetében / [1840]

fint tartoztak el járni, egyébiránt miután az ítélöszékek és a’ törvényhozásnak egyik része a’ törvények értelmére nézve különböző véleményben van nem csak uj, és világos törvény által lehet biztosítást elérni, mind ezek mellett sürgették, hogy a’ Karok és Rendek a’ felírást olly alakba öntsék, hogy ahoz a’ Fő Rendek is hozzá járulhassanak, ellenkező esetben a’ véleményeknek illy tetemes elágazásában i542. és i55o-ki Országgyűlések példáit követve, a’ két tábla ki fejtett nézetei egy közös kísérő felírással legczélszerübben terjesztethetnek O Felsége elébe.

A’ Karok és Rendek ezekre viszonzák, hogy a’ kormány törvénytelen rendeletét nem mentheti azon állítás, hogy az idézéseket valóságos bírói elmarasztalás is követte, mert a’ fő törvényszékek eljárása is törvénytelen lévén, egyik sérelmet a’ másikával igazolni nem lehet, a’ béfogatásra fel hozott törvények szinte e’ jelen esetre nem alkalmazhatók , nem kérik a’ Karok és Rendek a’ felsőbb ítélő bírák büntetéséi, hanem azoknak eljárását és fel állított elveit mondották törvénybe ütközőknek, és törvényhozási kötelességöket teljesítik, midőn a’ bírákat, a’ bírói hatalom körébe vissza utasítják, az öszves törvényhozásnak lévén az a’ joga, hogy a’ köz állományi hatalmaknak körére fel ügyeljen, — az i855 ik évi Országgyűlési felírásnak példáját csak arra hozták fel, hogy voltak esetek, mellyekben az Országgyűlése az ítélöszékeknek törvénybe ütköző eljárását törvényteleneknek mondotta — az 1811. évi Országgyűlése pedig nyilván kimondotta, liogy a’ törvényszékek ítéleteinek ha azok törvényben nem alapulnak, különben is semmi erejük nem lészen.

21