Beszédek tára záratékul az 1837-diki ország gyűlési jegyző könyvhez / N. Szebenben [Nagyszeben] / Nyomtattatott Filtsch Sámuel Könyv Nyomó Intézetében / 1837-[1838]

154. országos ülés

Máj^zius 31-én tartott

Elnök. Hogy az/^34-li országgyűlés eloszlatása, ’s azon innen lévű sérelmek’ elő vételét a’ k. kormányszék napirendre ki nem tűzhetőnek lenni lutta , a’ tegnap előadott indítótok közé azt is hozzá tette vala, hogy azon sérelmek egyébként is a’ gyűlések *em tartása iránti sérelrai feliratban is érintve voltak.

Zey \ Dániel (Alsófejér vgye ) Tegnap az ezen tárgyban mondott beszédemet kiyfntam jegyzőkönyvbe igtattatni, most nem kivánom hogy ezen indítványom v4) főkönyvbe irassék , mert nem akarom, hogy abban nyoma legyen annak, lygy illyen ártatlan szén védő hazánkfiai vigasztalására czélzó, mindenektől pártolt/índitványnak sor nem adatott.

Elnök. Ez annyit tenne, mintha én vádoltalnám azzal, hogy ezen indifványnak sort nem adtam ; méljen érzem ezen vádoltatásomat - én hazafiui érzésben akár kivel vetélkedni merek, de én a’ törvény, és a’ RR. határozata ellen nem cselekedhettem, holott testvérem is egy lévén azok közül, kik köz kereset alatt vannak , napirendet adnom a’ verség is felszólított volna.

Itt az idő hogy a' k. biztos ő fensége az országgj ülés bezárására meghivassék , a’ k. kormányszék’ kivánata az lévén, hogy az innen ki küldendő biztosok közé, maga kebeléből is személyeket rendeljen, erre nézve a’ már ő k. fenségénél ugyan mostan járt biztosság adjon hirt a’ kormányszéknek , és az onnan is kikűldendő személyekkel ő k. fenségét a’ RR. közé meghívni ne terheltessenek.

E. Kemény Dénes (Alsófejér vgje.) Kivannak e a’ RR. ollyant tenni, melly eddig törvénytelen volt . A biztosságoknak más nemét nein tudja, hanem miit ént a’ törvény mond - all van hát már azon többször kimondott elv mellett, hogy biztosságok csak a’RR’kebeléből neveztethetnek, törvénytelennek lenni látja, hogy a’k. kormányszék is biztosokat nevezhessen. — Ha ebbe befolyni kiván - tessék a’ RR. között megjelenni, itt igen is részt vehet abba, de különösön nem, - ’s hamég is azon cselekedete elfogadtatnék , utoljára is az ellen küldői részéről ezennel óvást tészen.

Donath Sándor (ítélümester). Az 1791 -li törvény vezetmünket ilyen dologban, de lehet az 1794-li jegyzőkóny vre is hivatkozni, a’ honnan látható, hogy midőn azon alkalommal a’ k. biztos a’ RR. közé nieghivatolt, azon meghívást a RR’. követei a’k. kormányszék’ követeivel egyesülve tették meg - el lehet hat fogadni az elnök’ jovallatát.

Elnök. Ne immoráljanak ebben a’RR. ez csak egy tisztesség tévő biztosság; ’s ha úgy kell szólani törvény sincs erről; nem lát hát okot, mely a’ dolgot késleltethesse.

Balla Mihály (k. t. bíró). En ezen kérdésre nézve magam véleményemet a’ törvényen alapítom. — A’ törvény az 1791-li ll-k czikkely ha jul emlékezem - a’ végén ezt mondja: „Res cerernoni ales 's a' /.quod attinet, in iis usus continuus, el quasi in legem adultus obscrvabiturea’ jelen \*set nem egyéb hanem egy czeremonialis tette a’ RR-k; melyben a gyakorlat jegyzőkönyveink szerént eleitől fogva az volt, mely az elnök úr állal előterjesztetett. A’ midőn tehát a" törvény e’ részben a’ gyakorlatot megtartani rendeli, en is arra magamat kötelesnek érezvén, pártolom ítél 'mester Donáth úr’ véleményjét.