Beszédek tára záratékul az 1837-diki ország gyűlési jegyző könyvhez / N. Szebenben [Nagyszeben] / Nyomtattatott Filtsch Sámuel Könyv Nyomó Intézetében / 1837-[1838]

153. országos ülés

Szúzotvenharmadik Országos

Lléshcz.

HJ4L

Már pedig a’ józan érzéssel, józan okossággal az hogy egyezik.? mi ellen napokig, hetekig, hónapokig a’ végső kifáradáson túl ólcsárlások folytak, azonhelyhezelét pedig a’ kormánynak , az ország kinyillával azonnal, törvényes választás áltál törvényesíteni nem csak szabadságunkba volt, hanem hogy azt tegyük, maga a’ királyi proposiiio is elünkbe adta, és mégsem a’ törvényes választás, hanem a’ l'eunebb említett mindennapi rend lett újra is a’ fü foglalatosság.

Ezen tettnek adjon bár ki illő nevezetet, én nem tudok, neu* teszem1

J

így folytának akkoron hoszszason, nem anny iba ügy eink, de unalmas napjaink mentekbe, és akkor kell vala az úgy nevezett oratiokból az úgy nevezett köz véleménynek születnie, de megsokalván legszelidebb lüredelrne mellett is néhai dicső fejedelmünk törvénytelen állásunkat, úgy a’ provincialis cassa jó czél oélkúlli üresedését megelégelvén, atyai későbbi intésével reá birta a’ tekints, státusokat és rendeket, hogy a’ választáshoz fogjanak, elsőbben pedig elnököt, és törvényes toll— vivőket, az az ítélőmestereket válaszszunk kebelünkből, mely meg is történt a’ maga törvényes utján, és oly érdemes atyánkfiái nyerlek a’ szózatok többségéi, kik hogy azon helyezette tökéletesen érdemesek , már néhai boldogult felséges fejedelmünk az előtti ideigleni kinevezése bébizony itotta, valamint tisztán és világoson kitűnt az is ezen szabad választásból, hogy azon bizonyos szövetkezésnél annyira magasztalt úgy nevezett szellem , midőn valóságra jött véleményünk tettleges bébizonyílása , nem sokat segité a’ feltett ellenkező intézetek kivitelét, azért is, ilyetén intézetek feltett kivitelére (valamint bogy 1854-be több választás ne lehessen kivitték) mely igen helyesen lett egy ik fő oka az akkori országgyűlése eloszlatásának, a’mostani országgyü'ése elein pedig mindjárt, fontosabb, meggyőzőbb, kézzel foghatóbb alapokat állítottak a’ szellemnek helyette fel, magok intézeteik hogy mindenkor a’ pluralitas részére számítódjék, és azt ki is vívták már az országgyűlése tanácskozása előtt, sóit mennyire felyűl haladta ezen argumentandi ratio, talán tulajdon várakozásokat egy ezen nemes hazának soha ki Dem pótolható nagy vesztése bébizony itotta.

De ezek már megtörténlek, ezeket meg nem történteinek tenni lehetetlen! valamint hogy tekintetünket, méltóságunkat, ilyetén tetteink neveljék , nem hiszem. Hanem térek viszsza az 1854—ki diaeta eloszlatására, melyet hogy boldogult nagy emlékezetű fejedelmünk, a' legszelidebb hoszszas türedelme mellett is eloszlatott, oszlatta el pedig mint a’ legjámborabb atya, ny ughatatlanságba belé merülni kívánó fiait, és nem úgy’, mint az kétségen kivűl történhetett volna nemzeti fejedelmeink idejébe, mely tetteik bizonyoson a’ RR. egy részét máig is úgy lehet bús emlélű gy ászszál fedezné! azt vélekedésem szerént egyenes lélekkel mondom; úgy azt is, hogy ezen valódi atyai gondoskodással lelyes tette sok rosznak volt megelőzése, és a’ csendesség biztosítója , ezt bébizony itotta a’ következés is. És azért hogy ezen lett eloszlatás, többé tanácskozás tárgya, avagy csak mint émiités is lehessen, nem gondolom.

Valamint megkivánom a’ törvénytől adott jógámnál fogva ezen beszédem hogy protocollumba tétessék ez okokból :

Elsőiben is. Lássa meg mostani, és jövendő felekezetűnk egy ik fő okát annak, hogy tizenegy hónapi diaeta lefolyta alatt, mi okból nem haladhattak tanács-485*