Beszédek tára záratékul az 1837-diki ország gyűlési jegyző könyvhez / N. Szebenben [Nagyszeben] / Nyomtattatott Filtsch Sámuel Könyv Nyomó Intézetében / 1837-[1838]

152. országos ülés

18Q2

4 -er. 5-er.

Márlzius 29-ón tartott

A’judiciálehoz, Gál László exactoriae praesest-.

Az eclesiasticum és literáléhoz Cserei Farkas tanácsost.

Zeyk Jósef (Doboka vgye). A’ k. kormány izenete, megvallom, a* legnagyobb mértékbe meglepő és váratlan vúlt réám nézve. Eddig mindég az aránt voltunk aggodalomba, bogy oly forma irányt vettünk észre a’ kormány cselekvés módjába, mintha felsó házi hatóságot kívánna magának tulajdonítani: ezen már túl vagyunk, most dictátorunká változott által, mert felső ház megakadályoztatja ugyan az alsó határozatainak lelyesedésbe vehelését, de telllegessen cselekvöleg nem léjdiet fel soha. A’ kormány pedig most éppen ezt telte, mert miután elnökünk állal azon elhatározásunk tudtára adatott , hogy a’ kormány küldöttjeinek kinevezésüket a’ rendszeres biztosságok mellé el nem fogadhatják; a’ helyett hogy ezekbe tartva a’ törvény azon világos elhatározását, miszerént „consensu vel dissensu gubernii statuum „conclusa nec alterari nec impediri queunt* - a’ RR-nek a’ gubernium’ közbe jövetelével hozot határozata ellenére, telllegessen fellépett és a’ biztossági tagokat a’ maga kebeléből kinevezte. Ila őn függetlenségünk becses elöltünk , ha a’ kormányból felső háznál többet, ha dictálort formálni nem akarunk, izenjük viszsza a’ kormánynak , hogy a’ kinevezelteket elfogadni nem fogjuk, és hogy a kormány’ ezen telle— ges fellépését alkotmány elleni tettnek tekint jük. {helyes!)

Cserei Miklós (k. hivatalos). A’ gubernim semmilsetn lett mit nem tehetett volna; azt nem lehet állitni, hogy' ezen tette által felső házi hatalmat kivan magúnak tulajdonitni, mert egy felső háznak vétója van - a’ kormány'szék pedig olyat, mi által a’RR. cselekvését meg akadályoztatta volna, nem tett. A’ kormányszék mint tanácsi rend igenis a’ maga kebeléből annectalhat, mert a’ RR. a’ kormányszéket már egyszer egyenként megválasztották ; de nem is gyakorol ez úttal valamely diclátori lettet hanem egy ollyat, mint már 1791-be is gyakorlott, midőn az articulusnak meg erősítése kieszközlése végeit Bécsbe deputatio küldetett.

B. Jósika Sámuel (k. hivatalos). Azon kérdés, van e joga a’kormányszéknek a’ maga kebeléből biztossokat külön kinevezni, többé napirenden nincsen (helyes!). A kormányszéknek jelentését nem úgy veszszi mint egy oly tettet, mely a’ RR-nek már megállított végső határozalját kívánná megváltoztatni; hanem mint egy disentiens opmiot} mellyben semmi állienum nincsen.

B. Bánd László (Kraszna vgye). A’ mi a’ kormányszék vélekedése’ felterjesztését illeti minden esetre megfontolandó azon környülállás , miszerént a’ kormányszék lehetséges, hogy külön vélekedését feliratba a’maga nevében megteheti. Nem igy vannak azok , kik disentiens vélekedést jelentenek , mert ezek’ vélekedésének a törvény értelmiben a’ RR, feliratához kell ragasztatni, én, meg vallom, igen sajnálom, hogy a’kormányszék a’ törvények’ tiszta rendelése ellen ily’ követelési teszem Ennek igen káros következései lehetnek.

Zeyk Dániel (Alsófejér vgye). A’ mint b. Jósika Sámuel is kimondotta, az hogy a főkormányszi k tanácsosi rendszeres biztosságokba tagok nem lehelnek, és azok csak a’ RR. választásánál fogva neveztethetnek ki, már határozat, és vitatás tárgya most nem lehet. — Ha a’ k. gubernium elébbi vélekedése mellett maradva, most is csak anny ira terjedne, hogy' jogát véli a rendszeres biztosságokba maga