Beszédek tára záratékul az 1837-diki ország gyűlési jegyző könyvhez / N. Szebenben [Nagyszeben] / Nyomtattatott Filtsch Sámuel Könyv Nyomó Intézetében / 1837-[1838]
108. országos ülés
Százhetedik Országos Üléshez. 104Q Zeyk Jósef (doboka vgye), K. hivatalos b. Jósika Sámuelnek kivan felelni. Előre megjegyzi, miszerént a’ múlt ülésen nem az elnököt, a’ ki még nem is szóllott, hanem a’ Rendeket értésitette az eránt, hogy nem enunciatiónak hanem külön véleményeknek a’ k. guberniummal való közlésének van helye - egyébaránt a’ mi a’ tárgy meritumát illeti, elesmeri hogy a’ jegyzőkönyv historiafacti - de ezért abban minden egyes előterjesztésnek nem kell, de nem is lehet, felvétetni erre van számva a’záraték. A’ jegyzőkönyvbe megyen az expositio, az az hogy egy bizonyos tárgy felvétetett tanácskozás alá, és a’ reátett határozat, mely inkább vagy kevésbé lehet okokkal támogatva - de a’ vitatás közben támadott és annak bévégzéseig nagy részint elenyészett egyes vélemények, mellyek a’ záratékban vágynak helyeken, a’ jegyzőkönyvben eddig felvétetni nem szoktak, és egy ill ven oknélkűlli idövesztéssel egybenkötött gyakorlatot, a’ milyen ez, éppen most hozni bé midőn oly rövid terminus praeclusi van téve, hogy az alatt alig lehetséges elvégezni a’ Rendek előtt álló tárgyakat, nagy hibának tartaná. >. De áljon bár a’b. Jósika állítása , hogy oly esetben midőn az egyes vélemények a’ kormányai közöltetnek, azoknak jegyzőkönyvbe kell Íratni (a’ mi eddig gyakorlatban nem volt) a’ jegyzőköny v szerkeztetése még sem maradhat meg , mert azok enunciatio előtt semmi eselre sem neveztethetnek a’ többség által elfogadott véleményeknek - hanem csak többek állal eléadottaknak. Az előadottaknál fogva újra is jovalja: hagyattassék ki a’ jegyzőkönyvből ezen egyes ♦élemények elősorolása. B. Báni! László (kraszna vgye). A’kérdésben forgó czikkely vagy határozás, vagy vélemény; ha határozás úgy menjen a’jegyzőkönyvbe, ha vélemény, úgy eddigi gyakorlatunk szerént ki kell hogy maradjon, mert én legalább soha sem emlékezem, hogy a’ vélemények illyen alakban béigtattak volna, a’historiafacti a’ mint némelyek által emlilelett, bészokott gyakran menni a’ jegyzőkönyvbe, de a’ határozások hisztoriája ’s nem a’ véleményeké: így mindent kétszer kellene a’ jegyzőkönyvbe belé tenni , egyszer mint véleményt, azután mint határozást; ez TT. RR.! nagyon hoszszasitná a’ mi munkálkodásainkat, azomban még lehetséges hogy valaki azt gördíthetné ellenünk, hogy a’ felírás elveibe is belé elegyedtünk a’ nélkül hogy a’ k. % fő kormány széket előre tudósítottuk volna, én ezt is szeretném elkerülni a’hoz képest minthogy csak a’ határozatok szoktak a’ jegyzőkönyvbe igtatni, itt pedig, hogy határozás lett volna , senki sem állítja. Ezek szerént a’kérdésben forgó czikkelyt kíhagyandónak tartom. B. Jósika Sámuel (k. hív). Ha csak az tétetik a’jegyzőkönyvbe, mi eránt már a’ rendek határozatilag megállapodtak, és azon környülállások, melyek a’ határozatot megelőzték, abból kihagyatnak akkor az a’tcirént dolgok folyamát nem fogja tisztán kitüntetni, szükség tehát, ha egyéb okból nem is a’ hozandó határozat alapjául, a’részletesen meg emlitett pontokat jegyzőkönyvbe meghagyni. - Nemes kraszna vgye követe b. Bánü Lászlónak megjegyzésire pedig azt mondja , miszerént a’ követelt akadály a’ dolog jelenállására alkalmaztathatólag senki által helyes értelmi kövelkezetésséggel nem görditelhelik - mert azt, hogy a’ rendek a’ kormányszék béfolyása nélkül akarnának, kilönösen felirat készítése alkalmával, végezni, senki fel nem teheti. Gál János (k. hív.) Az iránt, hogy az országgyűlése megnyújtásáért ő 265 *
