Beszédek tára záratékul az 1837-diki ország gyűlési jegyző könyvhez / N. Szebenben [Nagyszeben] / Nyomtattatott Filtsch Sámuel Könyv Nyomó Intézetében / 1837-[1838]

132. országos ülés

doniihatok, és következőleg a’ k. kormányszék’ vélekedését elfogadhatónak, nem tartom, ’s a’ szerkezetete részben pártolom.

Cserei Miklós (k. hivatalos). Tanácskozásainkban azon elvet kell kö « vetni, hogy törvényeinknek végczéljat eltaláljuk. A’ tiszt választásról szóló törvényeknek. l-ő czélja az, hogy a’ szabad választás természetével egybenhangzólag a’ legtöbb szózatot nyert neveztessék ki, ez el van érve az által, ha csak 5 om személy küldetik fel megerősítés vegeit - 2-ik, és igen nevezetes czélja pedig az: bogy az ország lakossal között az atyafis gos egyetértés, békeség és csendesség fenntartassék, ez pedig küldőiben el nem fog éretni, csak úgy, ha a’ felterjesztésekben minden vallásfelekezeten lévőkre egyenlő tekintet forditatik. Mikor 1791-ben hozatott a’ 1 2-ik articulus, mind iűu ember jelen volt az országgyűlésen, tudja tehát az akkori Iliinek czélzásukat, ’s tisztán elmondhatja azt, hogy senkinek is még csak gondolatában sem volt az akkor projectált 12-ik törvényczikkely, a’ több az előtti törvények, által biztosított vallásbeli egyenlőséget keskenyebb határok közé szorittani, annalkevésbé eltörölni, az említett törvényben a’ 4-ik vallásról azért nem tétetett emlékezet, mert a’ magyar iís székely törvényhatóságoknál igen ritkák a’ lutheránusok. Figyelemre kell azt venni, hogy azon vallas sorsussainak, kik számosabban és többen vannak, könnyű a" pluralitást kicsinálni, és így a'gyengébb vallásbeli felekezetüeket elnyomni, ’s a’ hivatal viseléstől őket merőben kizárni; gondolják meg a’ RR- hogy igen nagy moralis erővel nem dicsekedhetünk; mindazonáltal magamat nem értem ezek közé (nevetés.') az említettek igen figyelemre méltók, mutatjuk azt, hogy a’vallásra való tekintet elinaradhatatlanúl szükséges. A’ hol 4. vallás van a’ természetes igazság azt hozná magával, hogy 4. terjesztessék fel megerősítés végett, de mivel a’ törvény, mellynek hozatalakor olly kevés számból álló vallásos felekezetért külömbséget lenni senkinek eszébe sem jött, arról nem szó 11, noha az, az allernationál he* Jyesebb (S a’ kivitelié nézve is alkalmatosabb volna, mindazonáltal e reszben is, mig czéiaiányosabb törvény hozattatuék, a’kormányszéknek vélekedését elfogadja.

G. Teleki Domokos (Küküllő vgye.) Már többször kimondott elveinkhez képest sérelmek felterjesztése, nem pedig új törvényhozás, lévén napirenden, a’fennforgó tárgyát merőben azon állasban tekinteni, mellybe a’ 12-ik törvényczikkely teszi; ’s valamint a’ megyéknek annak korlátain túl terjedő igazat adni nem kívánok, úgy a’ leghelytelenebbnek tartanám a‘ szabad választás’ jogát az említett törvénycikkelynél még inkább megszorittani. A’ szerkezet is ezen nézetből indul ki, mellybe sem az, hogy a’ 5-om személy ek’ íelkűldese a’vallások külömbsége szerint történjék, sem az ellenkező kimondva nincsen. Ez mit en is lelyesleg helyeslek, igen azért; mert a törvény’tiszta szavainál tovább menni sérelmek fellejtésében helyesnek nem tartom; igen, mert szégyelleném a’ jelen időben a szabad választás’ korlátolás ira szorosabb szabályokat jovallani , mint eleink ez előtt félszrzaddal, ’s ha ezen tekinteteken túl is tudnám magamat tenni , akkor bizonyoson a lehetetlenseg lenne gátol szándékomnak, mert bátran el merem mondani, hogy a jelen tárgyban, a’ 12-ik törvény czikkelynél a’ vallásokra nézve még szorosabb rendszabályt hozni lehetetlen; - olly rendszabályt - t. i. melly egy országos törvény’ szükséges tulajdonával , a’ tisztasággal , ’s köz alkalmazlathatúsággal bírjon. — A k. kormányszék olly eseteket hoz fel, hol egy, két, három és 4. vallások vannak a megyékben; de vannak igen sok hellyek, hol másfél, hol harmadfél, hol negyed-2^74 Mártzius ö án tartott