Beszédek tára záratékul az 1837-diki ország gyűlési jegyző könyvhez / N. Szebenben [Nagyszeben] / Nyomtattatott Filtsch Sámuel Könyv Nyomó Intézetében / 1837-[1838]

129. országos ülés

1438

Mártzius 1-ső napján tartott

Kozma Dénes (Zaránd vgye.) Nemes Kruszna vgye egyik érdemes töveié b. Bánfi Lászlónak azon kifejezésére, - „hogy megyéjét a’ Magyarországhozi

„csatoltatás óhajtására nem azon mellt kés okok bírják, mellyek Zaránd vgyét“ _

bátor vagyok azt megjegyzeni : hogy e’ tárgyban magam sem indultam ki mellékes okokból, mert ha a’ tisztelt követ úr iménti beszédemet figyelemmel kisérni méltoztatott, áltláthatta, hogy' annak kivált elején elegendő diplomaticai adatokat igyekeztem felhozni, és ezekből kiindulva kívántam bébizonyíltani azt ; hogy megvém Magyarországhoz tartózó rész lévén, a hoz Erdélynek semmi joga nincsen; ’s ebbéli állításom igazolásául hivatkozom előbbeni beszédem’ első részére.

A’ mi a’ mellékeseknek nevezni tetszett okaimat illeti , mellyek azomban koránt sem mellékesek, hanem mind annyi sérelmek, ’s megterheltetések , ’s mind annyi tanúbizonyságai a’ megyémen tcbb Ízben elkövetett méltatlanságoknak , bátor vagyok azt kinyilatkoztatni, hogy azokat, a’ magyar mondás szerént, csak mintegy réá-adásul kívántam a’többihez ragasztani, ’s mint egy annak megmutatásául, hogy az általam elé számlált diplomaticai okokon kiviil, még vannak több magános okok. is, mellyek megyémmel a’ Magyarországhozi kebelesittetést ohajtalják. {helyes'.) {többen: kijelentés .' kijelentés !)

B. Kemény Domokos (k. hívat.) Hogy ha a’tárgy bé* van végezve, és más senki a’hoz szólani nem akar, úgy maga is a’szaváról lemond, és enunciatiot kér ; külömben fenhagyja szólbatási jussát, {helyes l enuncialio.')

Horváth Ferentz (közügy igazgató). Jussát fennhagyja, hogy Erdélynek minden jussai megmaradjanak, ’s akár melly változás esetében sérthetetlenül álljanak a’ felség’jogai. («<$/, enuncialio ~ enunciatio).

B. K emény Domokos (k.hív.) Igen óhajtottam volna, hogy ezen kedvetlen vitatások bévégzödjenek, de mivel ezt, mint látom, nem érhettem el, nem lehetem, hogy ne szóljak ; - mert illendőnek tartom hogy azok, kik az annyira legazolt, legyúrt minoritás’ véleményében osztoznak - neálljanak hátra, hanem szavukat mellette nyílván felemeljék.

Hogy a’ partium tőlünk megkíván válni, az igen természetes. Erre nem csak általános okai vannak, mellyek nézetem szerént kívánatossá tennék egész Erdélynek Magyarországgali egyesüléséi, hanem óhajtásukat, a’ mint ns Zarándnak elé adásából kitetszik - részletes sérelmek is igazolják. Hogy még azon esetben is megkíván válni, ha a’ viszszakapcsollatás nem törvényes úton, hanem csak elszakasztas állal eshetnék még; ezért is megengedhetünk mi, kik a’ közelebbi súlyos éveket át éltük. "Valamint ellenben az emberi természetnek egy oldalú, és fonák indulatjából könnyű kimagyarázni, - miért nem akarja Erdély a’partiumat eddigi bajtársat kibocsátani. Sőt mivel diplomaticai tekintetbe véve ezen elszakasztás sereimet foglal magúban, ezt, valamint törvényeinknek akár melly más sértését is, a’ felség’ eleibe terjeszteni múlhatatlan kötelességünk. Azomban mindenki megteszi a’ magáét, — mi proteslalunk s a’ parlium, ha azt a’ felség akarja, elszalad; mi hatra maradunk, hiszszük , hogy szép alkolványunk van , s minden generatio, ha módja leszsz, egy egész hoszszú életnek lefolyla alatt egyszer, vagy legfeljebb kétszer országúi egybe fog gyűlni, - a’ sérelmeket szép renddel öszve szedi, a’felség’eleibe terjeszti,’s ha let-