Beszédek tára záratékul az 1837-diki ország gyűlési jegyző könyvhez / N. Szebenben [Nagyszeben] / Nyomtattatott Filtsch Sámuel Könyv Nyomó Intézetében / 1837-[1838]

105. országos ülés

1020

Januarius 29*kén tartott

leménnyének, vagy tanácskozásainak elfogadása, vagy el nem fogadása a’ TT. Statusok bölcs belátásától függvén. Ezen szabály és rendszer az ország törvényhozó testének polgári alkotmánnyából folyván, a’ kir. guberniumnak nincsen hatalmában attól sem eltávozni, sem ez aránt valamely törvény magyarázatára ez úttal kiterjedni, ’s ez okon:

2-or.) ,,A’ Jegyzőkönyv 221.225. 219. 267-ik számjai alatt telt azon végzésekre, melyek a’ kir. gubernium tanácsló véleménnyeinek, vagy észrevételeinek, melyeket a’jegyzőkönyvekből maga elejébe jutott tárgyak aránt tészen, felvételét, és azoknak tanácskozás alá vételét, vagy a’ k. gubernium nyilatkozatainak jegyzőkönyvbe igtatását illetik, a’ kir. gubernium abban az értelemben vagyon, hogy minden országgyűlési lárgyokban, melyeknek megalapításában béfolyást nem vehetett, vagy'ottan ottan mint incidensek elhatározás’ tárgyaivá tétetnek, mint a’ melyeket vagy'rendes ízenetből, vagy csak a’ jegyzőköny'vekből tudhat meg, törvényes béfolyasanak kelletik lenni.

,jNem is látja azon kétségeskedéseknek helyét, ha valyon az ilyeneknek tanácskozás’ tárgyaivá kellessék e felvétetni, avagy azoknak a’jegyzőkönyvben , minő alakban légyen helye? nem látja annak az eddigi gyakorlatban nyomát, hogy valaha szükségesnek tartatott volna addig voxoláshoz kezdeni, mig az ellenkező vélemények’ egyeztetésére törvényes béfolyással lehetett volna, - úgy annak sem , bogy a’ kir. gubernium észrevételeinek tanácskozás alá vétele elmellőztetett, vagy azok elkésetteknek nyilatkoztattak volna, annál kevesebbé annak, hogy a’ kir. gubernátor a’ kir. gubernium’ nevében tett valamely nyilatkozata jegyzőköny'vbe nem igtatott légyen, vagy szükségesnek tartatott volna az is, hogy a’ kir. gubernium önnön értekeződéseinek jegyzőkönyvbe igtatását megkívánni kellessék, egyébaránt is a’ kir. gubernium mint constatus az országgyűlési jegyzőkönyvet méltán magáénak is tekinti, következőleg maga az aránti megjegyzéseit elkésetteknek, vagy nem a’ maga rendin lévőknek, és elmellőzketőknek nem tarthatja, korántsem czélozván oda, hogy az önnön béfolyásával elhatározott tárgyakat felelevenítse, és a’ dolgok folyamatja az articulus’ értelme ellen akadályt szenvedhessen.

5-or.) „A’ jegyzőkönyv 223. számja alatti azon végzést, hogy a’ kir. biztos ü fenségéhez küldetett írásbéli comitiva előre a’ kir. guberniummal ne közöltessék, mint az 1791—béli 11-ik törvényczikkelyel, és az eddigi gyakorlattal nem egyezőt, halgatással el nem mellőzheti, mely nehézséget csak ugyan elenyészve látja a’ kir. gubernium a’ TT. Statusoknak azon tettével, hogy hasonló comitiva 270-ik számja alatt a kir. guberniummal közölletett; úgy azt sem mellőzheti el a’ kir. gubernium.

4- er.) „Hogy a’ jegyzőkönyv 262-ik számja alatt találtató azon kifejezést, melyei a’ TT. Statusok a’ diplomálicus hivatalokra való választást ez aránti királyi felszólítástól nem várva, gyakorolható jussoknak lenni említik, a’ k. gubernium az 1791—béli 20—ik articulussal, és több rendbéli k. resolutiokkal nem latja megegyezőnek lenni.

5- ör.) ,,A’ jegyzőkönyv 205. 214. 216-ik számjai alatt azon határozatok mondattak ki,' hogy a’ TT. Statusok önnön conclusumainak telyesedésben vétele tulajdon kebelekbe többé kérdés alá nem hozattathatnék , és hogy akarmely ő felsé-