Beszédek tára záratékul az 1837-diki ország gyűlési jegyző könyvhez / N. Szebenben [Nagyszeben] / Nyomtattatott Filtsch Sámuel Könyv Nyomó Intézetében / 1837-[1838]

16. országos ülés

Tizenhatodik Országos Üléshez. 5 lajdona, — párosítván, a’ lázzasztási tervektől a’ törvény’ korlátain túl nem ható mozgásokat, melyek mint növés állatinak — szintóly tulajdonai az alkot­­ványos életnek, (helyes) megkülönböztetem kivált oly üdőben, melyben még a’ né­pek’ érdekei’ öszszeütközése’ esetében is nem annyira a’ sík mezők, mint inkább a’ szűk teremek szolgálnak az elválasztó csatáknak helyéül; ’s kaszintén a’ tanácskozások ütközeteknek, a’ határozatok mind meg annyi győzedelmeknek hirdettetnek is: a’ következés bizonyítja, hogy nem vért ontani, hanem a’ vérrel írt törvényeket sze­­lidileni, — nem a’ törvényességet feldönteni, hanem a’ törvényesség’ lelke ellen be­csúszott viszszaéléseknek eltörlésekkel a’ köz jóllét’ aranyidejét közelíteni,— az em­bert nem elnyomni, hanem az előitileteknek legyőzésekkel az emberiséget emelni korunk’ nagyra termett fiainak kitűzött pályájok (helyes, helyes); — mely felséges czélok’ elérhetése véget légyen bár a’ pálya tövissel rakott: csak nyilvánosság’, és szelídség’ utján lehetvén haladni, következtetem, hogy a’ lázzasztási tervek, melyek csak setétben jöhetnek létre, és erőszak’utján érhetnek czélt,— még az elnyomatta­­tás’ esetében is mint a’ betegségnél veszedelmesebb gyógyszerek keblünkben nem pártolásra, hanem köz utálatra találnának. ('helyes) Ezek az áltálunk letett hitnek fő vonásai; könnyű lesz ezen hitet a’ Tek. KK. és RR.nek telyesiteni, a’ kikre a’ hívség örökség gyanánt szállott, — a’ kiknek minden kivánatjok csupán csak abban határozódik, hogy alkotványunk, jelesen a’Fel­séges Fejedelem’nevében is hit szerént biztosított I-ső Leopoldi Kötéslevélnek min­den pontjai, a’ mennyiben azok későbbi törvényezikkelyek által meg nem változtat­tak volna, szentül megtartassanak. — Ez a’ nemes három Nemzet azon emlékeze­tes Chártája, melyre nézve nem igazságtalanul kívánja, hogy már valahára valóság légyen. (helyes) Nem ezen teremben, nemis ezen Országban , hanem másutt hangzott oly vélemény, mintha Kötéslevelünk, mint egy oldalulag létre jött acta, a’ diplomatia’ mezején meg nem álhatna; ennélfogva bátor vagyok azt mindenek előttdiplomatiai nézetekből kiindulva vi’sgálni. Erdélyt Magyar Országtól az egyenetlenséget hasz­nálni tudó Török politica választotta el, szabadválaszlási, és vallás gyakorlási jógok’ védelmét ígirvén. — Felvilágosítok e’ részben az 1543—ki 26-dik Februariusi, és 1567--ki 8-dik Septemberi Ország-Gyűlési adatok. — Mind e’ mellett is több rend­ben tért viszsza Erdély Magyár Országhaz, amint ezt az 1552-ki és 1598—ki Or­szág-Gyűlési actákból láthatni: de mind annyiszor a’ Török hatalomnak ellent nem álhatván, kéntelen volt magát újra meg újra annak védelme alá venni; — ’s midőn már a’ Magyar Királyok meg lettek volna győződve a’ felől, hogy viszsza nem fog­lalhatják : a’ Fejedelmi Választás’ jógánák megesmérésével kezdettek Erdélyei, ’s hozzákapcsolt részeivel mint ön állású Országgal szövetkezni.— Jeles e’ részben azon szerződés, mely 1615-ban köttetett, főképpen azért, hogy ez a’ két Ország’ hirével tétetett, és az 1613-ban Februarius 24-én Po’sonban tartott Ország-Gyűlésnek 5-dik Czikkelye’következéséül ugyan azon esztendőben 1-ső Májusban itt Szebenben tarta­tott Ovszág-Gyülésén törvényezikkelybe is foglaltatott; az elébb érdekelt törvény­­czikkelynek ezek lévén szavai : „Cum sua Majestas Caesarea, et Regia jam cum legatis „Transsilvanicis certas conditiones concluserit: decernitur, quod si Princeps Transsylva­­,,nicv, ac Status, et Ordines Transsilvaniae, partesque Hungáriáé eidem subjectce easdem con­­.firnmverint, et confirmationem transmiserint, pro tunc in futura primitus celebranda Dicet a ' 2

Next

/
Thumbnails
Contents